„A párom úgy próbálja kezelni, mint egy nőből lévő havert, ami már alapból rossz hozzáállás, mert fenntartja benne a reményt” - a pasi úgy rendezte le békésen az ex csaját, hogy a mai napig tartja vele a kapcsolatot. A volt barátnő gyakran részegen hívja fel, de a csávót ez sem riasztja. Levélírónkat már annál inkább, mert szerinte napok kérdése, hogy mikor csönget be hozzájuk a sértett ex.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! 25 éves nő vagyok, a barátom 31 éves. Mielőtt összejöttünk, már tudtam, hogy volt egy korábbi kapcsolata, amiből úgy lépett ki, hogy a lány nem egyezett bele. Az ebből adódó feszültséget úgy próbálta csökkenteni, hogy a mai napig tartja vele a kapcsolatot.
Ebből mára az lett, hogy kezdetben még csak a páromat hívogatta (gyakran részegen), de már nekem is írogat. Megfigyeltem, hogy ezek a levelek mindig éjfél és hajnali kettő közt érkeznek. A tartalmukat illetően, el lehet képzelni, olyanokat ír, hogy én nem vagyok méltó hozzá, és úgyis elhagy majd engem is és fájni fog, satöbbi.
Aztán a következő levélben bocsánatot kér, és megígéri, hogy többet nem ír, ...aztán kezdi a kört elölről. Annyira ügyesen dolgozik rajta, hogy utána sokat vitázunk a párommal, mert ő kijelentette, hogy nem tudja ezt máshogy megoldani, és néha amiatt a hétvégénket is lelövi. Erre a csaj is rájöhetett, mert mindig úgy időzíti a leveleit. A párom kerüli a konfliktust, letiltani nem fogja, a hívásait is azonnal fogadja. Állítólag ennyit elmondott neki, hogy semmi esélye, és feleslegesen próbálkozik bármivel is.
Mégsem hagyja abba. Párom azt mondja, ne foglalkozzak vele. Hogy?? Nem fogja fel, hogy ha ő foglalkozik vele, azzal ezt az állapotot tartja fenn. Nem tudom, mikor hagyja már abba. Kivárjuk. Szereznék neki pasit, ha olyan viszonyban lennénk.
Nem tudom, mennyi idő kell neki, hogy túllépjen, vagy mikor unja meg, adja fel, vagy egyáltalán, mi kell neki, a reális határokon belül.
Volt valaki hasonló helyzetben? Én türelmes ember vagyok, de már lassan elegem van. És bármikor bekövetkezhet az, hogy ide jön. Nem vagyok féltékeny, csak idegesít és bezavar. A párom úgy próbálja kezelni, mint egy nőből lévő havert, ami már alapból rossz hozzáállás, mert fenntartja benne a reményt.
