A kétségbeesett nők a hozzájuk legközelebb eső, elérhető férfit választják - egy darabig. És ez jó hír. Levélírónknál is többnyire jól indul minden: szép ígéretek, egy kis féltékenykedés, mégis hamar érdektelenné válik, és ez az állapot szerinte már nem is fog javulni.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Egy mindjárt 30 éves férfi ír most nektek, az átlagnál kevésbé Rómeó, de olykor sikeres. A keresés nem könnyű, de még ez a kisebb probléma, a nagyobb talán az lehet, ha össze is jön : ) úgy-ahogy tisztában vagyok az okokkal: engem a legelső barátnőm megcsalt, és ez sokat változtatott rajtam. Nagy csalódásként éltem meg. Volt olyan szakaszom, hogy miután megkaptam valakit, utána érdektelenné váltam iránta és szépen lecsengett az egész. Ez annyit változott, hogy most ha azt érzem, hogy sarokba vagyok szorítva, vagy bármi módon korlátozva, kiállhatatlan leszek. Legutóbbi barátnőm teljesen elzárt a külvilágtól, iszonyú féltékeny volt, abszurd dolgokkal jött, direkt keltette a feszültséget.
Mivel nem vagyok se félrelépős, se az a fajta, aki körül csak úgy döngenek a csajok, és szétveti az energia...arra tippeltem, hogy szerintem csak azért féltékenykedik, hogy ő legyen a középpontban, tehát nagyon hamar megsértődött, ha az általa felállított keretrendszer valamelyik sarkon is sérült. Végül én hagytam el, mondanom sem kell, hogy miket kaptam utána tőle. A kétségbeesett nők a hozzájuk legközelebb eső, elérhető férfit választják egy darabig. Velünk is így indult: szegről-végről kollégák voltunk.
A lényeg, hogy mára bizalmatlanná váltam, és ez az állapot már nem is javul. Úgy mellékesen, szerintem a nők már megérzik nálam ezt, mert szépen kezdődik, szép ígéreteket kapok (a magam ígéreteit meg igyekszem betartani) aztán előbb-utóbb valami olyat mond, ami miatt többet nem írok vissza, vagy nem keresem, nem veszek róla tudomást.
Ha más is volt ilyen lelki állapotban, érdekelne, hogyan lábalt ki belőle ?
Szép napokat:
Dani
