Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

27 éves férfi vagyok, egyedülálló. Lehet, hogy ez jó darabig így is fog maradni. Ennek oka, hogy nehezen tudok együtt élni valakivel – vagy kifordítva: velem nehéz együtt élni, ezt sem tartom kizártnak, mert engem is hagytak már el. Legutóbbi barátnőm akarta, hogy hozzám költözhessen. Hagytam, mert mindenképp erre vágyott, azt mondta, velem minden olyan jó, mint még soha mással. Én mondtam neki, hogy nehezen élek együtt mással, nem sikerült még eddig, tudta ezt. Ő nem sokra rá meg egyenesen arról büszkélkedett másoknak, hogy ennek ellenére már négy hete élünk együtt és minden oké; megszelídítette a magányos farkast.        

               Aztán lassacskán beigazolódott az, amire már számítottam. Elkezdett bennem telítődni valami. Olyankor már az is zavarni szokott, hogyha mellettem van az ágyban, vagy a fürdőszobában van. Hülyén hangzik, de zavar, hogy mindenhol ott van. Ilyenkor igyekszem magam lefoglalni valamivel, bezárkózom. Ő sokáig főzött olyankor, vagy pakolt, innen láttam, hogy feltűnt neki is a dolog, de még bírja, nem adja fel.
Aztán próbált velem beszélni, én meg azt mondtam, hogy az elején elárultam a dolgot, de ezen mindig átugrott. Aztán többnyire hallgattam, vita nélkül, amire azt mondta, hogy így olyan, mintha valami keserűt nyelnék le kényszerből, olyat, amit nem akarok. És akkor egy idő után elment tőlem.

Mindig reménykedek, hogy jobb lesz, de miért lehet ez nálam?