„A két ünnep között végig a haverokkal volt, rájuk van idő, azt mondja, munkaügy, mert szinte mind kolléga és ha ezt nem fogadom el, akkor én vagyok az értetlen” - A pasinak ez a kapcsolat így jó, ahogy van, mert oda megy, ahova akar, azzal, akivel akar, a barátnő meg duzzogjon otthon. Közös programok? Ja, azok már rég nincsenek.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Három év után olyan szinten ellaposodott a kapcsolatunk, hogy az szinte elmondhatatlan. Lehet, hogy csak én érzem így, neki talán így a jó, de nem kíván már velem közös programokat, ha kitalálok valamit, ahhoz nincs kedve, vagy nem jó. Nyaralni tavaly először nem mentünk.
- Menjünk el vacsorázni – mondom.
- Üss össze valamit itthon – mondja.
Mindig mindenre van kifogás, hogy miért ne. Alig várom, hogy magától kezdeményezzen, hogy csináljunk már bármit, amit a párok szoktak. Életerős és megvan a magához való esze, de párkapcsolati értelemben egyre inkább merülünk le.
Van, amit ő részesít előnyben, már arra is azt mondom, oké, csak menjünk, még ha nekem nem is tetszik, de együtt csinálunk végre valamit. Legutóbb, amikor már nem bírta hallgatni a „nyavalygásaimat”, programot tervezett estére, amit nem sokkal előtte mondott le, majd elhúzott. Később azt mondta, nem is baj, mert a netes értékelése annak a helynek sz*r volt, majd néz egy jobbat, így nem is sajnálja. Kérdeztem, hogy oké, de mikorra gondolja? Hát, még nem tudja, majd. Ebből lesz később a semmi, meg az „elfelejtettem”.
A két ünnep között végig a haverokkal volt, rájuk van idő, azt mondja, munkaügy, mert szinte mind kolléga és ha ezt nem fogadom el, akkor én vagyok az értetlen, meg az önző szemét, aki mindig csak magára gondol. Munkaügyből egy kocsmában isznak, oké. Végül odavetette, hogy ha akarsz, gyere te is... Hát, ilyen alapon meg nem kell, maradok egyedül. Erre meg én lettem letolva, hogy mit hisztizek, amikor ő adott egy lehetőséget. Az a baj, hogy tényleg nem érzi, mi is a bajom...
