Lehet, hogy a csajom unatkozik mellettem?

2019. február 12. 07:47 - csajokespasik

Levélírónkban egyre csak erősödik a gyanú, hogy a kommunikáció szűkülése egyfajta vészjelzés. Barátnőjét 10/9-esnek tartja, saját magát pedig 10/7-esnek, de ugye ezek csak számok. Hogy a lány miért viselkedik így, még nem sikerült megfejtenie, és bár elhangzik tőle a „szeretlek” szó, mégis baljósan cseng.

 

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

 

Sziasztok!

A barátnőmmel úgy másfél éve vagyunk együtt. Régebben mindig sokkal bújósabb és kedvesebb volt, szépeket mondott nekem, amiket én viszonoztam. Sokszor emlékeztetett rá, hogy mennyire szeret és hogy én vagyok élete szerelme. Azonban kb. tavaly decembertől számítva érezhetően mintha kicsit eltávolodtunk volna egymástól. Én 28 vagyok, ő 21. Amikor szóba kerül, mondjuk látszik rajtam, mert szótlan vagyok, elmondja, hogy még mindig nagyon szeret, én mégis azt érzem ennek ellenére, hogy egyre hűvösebben viselkedik. Tettekkel, érintéssel egyre ritkábban mutatja ki azt, hogy mit érez.

Ilyenkor azt mondja, hogy én is többször mondhatnám neki, hogy szeretem. De én meg is teszem. Nem tudok kiigazodni rajta, arra is gondolok, hogy direkt tesztel engem (ő a számomra 10/9, és hogy én a számára valójában mit és mennyit jelentek, azt nem tudom. Szerintem, én olyan 10/7-es lehetek).
És, hogy miért viselkedik így, még nem sikerült megfejtenem. Sajnos egyre inkább az az érzésem, hogy zavarban van a társaságomban. Lehet, hogy unatkozik mellettem? Értelmesnek és tanultnak tartom magam, a karrierem is ígéretes. Sok minden érdekel, képes vagyok számos témához érdemben hozzászólni, komolyabb dolgokhoz ugyanúgy, mint a könnyed, társasági témákhoz. Nem félek magamról sem beszélni, és meg is hallgatom a másikat. Így ismertem meg őt is, mert érdekelt, ki ő, honnan jött, és merre tart. Szóval, magamat és az életemet sem tartom unalmasnak, szeretek utazni, vannak hobbijaim. Mindezek mellett tudok és akarok is fejlődni. Mégis úgy észlelem néha, hogy ő unalmasnak tart. Vagy valamiből nem elégnek. Csak nem beszél arról, mit vár el és én mi többet adhatnék neki. Egyre kevesebbet kérdez, semennyire nem teszi oda magát, ha beszélgetünk, egy-két szóval válaszol, már ha egyáltalán.

 
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr7614621662

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása