Lehet olyan embert találni, aki egyszerre társ és barát is? Egyetlen nő sem akar olyan kapcsolatot, ahol csak el van viselve, vagy épp lelki szemetesnek használják. Posztolónk már többször eljutott oda, hogy magában keresse a hibát, de nem lehet ennyire egyszerű a magyarázat, abban pedig nem hisz, hogy ha belevágunk egy nem túl ígéretes kapcsolatba, idővel majd jó lesz.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Úgy kezdeném, hogy előrebocsátom, soha sem voltam kifejezetten népszerű a férfiaknál és sikeres a párkapcsolatokban, nálam nem álltak sorba a lovagok, ha összejött valami, pusztán hálás voltam érte, és már próbáltam nem tervezni, vagy beleélni magam. Amúgy bármilyen emberi kapcsolatot összehozni viszonylag nagy kihívás számomra. Tudok szerelmes lenni, de idővel leszoktatott róla az élet, vagyis – ha igazságos akarok lenni, mert valakinek bejön az élet és épp így szereti, ahogy van - a saját tapasztalataim. Amíg fiatalabb voltam, annyira nem zavart mindez, mert hittem abban, hogy idővel úgyis kialakul minden, hát nem így lett. Vártam, és most is várok, egyre kevesebb reménnyel.
A megalkuvásról: annyira nem vagyok kétségbeesett, hogy rommá nyűtt goromba alakok mellett kössek ki. Ilyen kapcsolatot nem bonyolult találni, de akkor már inkább a magány. A csodákban már nem hiszek, és fiatalnak sem számítok annyira. Hogy valami pozitívat is írjak magamról, ne csak önostorozás legyen mindez, még ma is megnéznek néha-néha a férfiak, mindenféle korosztályból. Tehát annyira nem lehetek katasztrófa. Persze szeretném, ha részem lehetne még egyszer a szerelemben, szeretnék egy stabil párkapcsolatot, még családhoz sem késő, de most olyan férfiakkal ismerkedem, akiken azt látom, hogy ők is hasonló cipőben járnak, megtépázta őket az élet, egy válás, egy nő, egy sérülés, és hasonlók, de nem nyílnak meg annyira, hogy legalább ez jelentsen egy összekötő kapcsot köztünk, inkább
A./ nem is kezdenek velem, mert minden nő ribanc, így biztos én is csak azt tenném vele, mint a többi
B./ csak lelki szemetesnek kellek, aki nem undorodik tőlük annyira, hogy esetleg melléjük is feküdjön.
Én nem olyan kapcsolatot akarok, ahol csak el vagyok viselve, és egy időre megteszi neki ez is. Már többször eljutottam oda, hogy bennem van a baj, de nem lehet ilyen egyszerű és triviális a magyarázat.
Volt olyan találkozóm, hogy az úr egyszerűen semmit nem mozgatott meg bennem, és akkor nem tudott elindulni semmi sem köztünk. Ha nem érzek semmit, nem tudom bebeszélni magamnak. Akkor ezt meg is mondtam. Szóval, bonyolult a helyzet : J Lehet olyan embert találni, aki egyszerre társ és barát is? Szerintem olyan meg nem létezik, hogy belevágunk a kapcsolatba és idővel minden kialakul majd, ami az elején sem volt meg.
