„Sosem tepertem olyan nagyon nőkért, valahogy mindig ők választottak engem, én inkább csak belementem a helyzetbe” - És talán emiatt is alakul mindig úgy Posztolónknál, hogy inkább a beletörődésről szól részéről a dolog, és néha úgy érzi magát, mint egy elejtett vad. Aztán már csak idő kérdése, hogy mikor jön az elhidegülés meg a szakítás.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Ki van még úgy vele, hogy ha párkapcsolatban van, egy idő után ellustul és motiválatlanná válik? 32 éves férfi vagyok, és amikor egy hosszabb (kb. fél-1 évig tartó) kapcsolatba kerülök, valahogy mindig megszűnik egy idő után minden érdeklődésem, nincs kedvem kimozdulni, és amikor nekem kell kitalálni dolgokat, elhagy a kreativitásom. A humorom sem lesz a régi. Ne értsetek félre, nem másik nőt akarok, és ez nem is róla szól, hanem inkább rólam. Lehet, azért van mindig ez, mert főleg olyan nőkkel jövök össze, akik nagyon igénybe veszik az idegeimet és elszívják az energiámat... Akik sokszor minden tekintetben kihasználnak. De az is lehet, hogy azok közé tartozom, akikre egyszerűen rossz hatással vannak a hosszú távú kapcsolatok. Vagy a párkapcsolatok simán.
Amikor nincs senkim, kicsit lehangolt vagyok és irigylem azokat, akiknek van valakijük. Ellenben visszatér a humorom, az életkedvem, és érzem, hogy tele vagyok energiával, kalandvággyal. De azt még mindig nem érzem, hogy teljes életet élnék. Nagyon nehéz leírnom, mit is érzek pontosan, lehet, hogy még a kérdésemet is nektek kell megfogalmaznotok : D
Még hozzá tartozik, hogy én sosem tepertem olyan nagyon nőkért, valahogy mindig ők választottak engem, én inkább csak belementem a helyzetbe. Talán emiatt is alakul mindig úgy, hogy inkább a beletörődésről szól részemről a dolog, néha úgy érzem magam, mint egy elejtett vad. De egy idő után jön az elhidegülés meg a szakítás. Tartós vonzalom nélkül nincs értelme amúgy se.
Van úgy, hogy amikor egy férfi odaadó, kedves és segítőkész, a nő válik távolságtartóvá, nem értékeli a továbbiakban őt. Ellenben ha a férfi kevésbé figyelmes, onnantól a másiktól nagyobb figyelmet és érdeklődést kap. Ez is érdekes.
Mindezek ellenére befelé forduló embernek tartom magam, mégis szeretem azt a látszatot kelteni, hogy nem vagyok az. Nem várom el, hogy más oldja meg a problémámat, csak önismereti okokból érdekel, mennyire gyakori a hasonló eset másoknál, s konkrét tanácsnál többre tartanék hasonló tapasztalatokat.
