Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Sziasztok! Hogyan lehet ebből kijutni? Nyáron kezdődött, hogy a barátom elkezdte a birtoklás és manipuláció sportját űzni rajtam. Ha megsértődöm valamin, azt mondja, hogy én az ő jótékony szavait átfordítom magamban negatívra. Szerinte ez minden baj és félreértés oka. Ha meg vágynék egy kis felnőtt társaságra, ki lett kötve, hogy csak azonos neműek lehetnek velem, pasihaverok letiltva. Ha szóvá teszem, kioktat, mert ebben is csak neki lehet igaza. Én soha nem csaltam meg senkit, gusztustalannak tartom, mégse bízik bennem. De ha valakiben nem bízol, veled is gondok vannak.

Ha mondok valamit, mit csinálhatnánk, hogy javuljon a helyzet, pesszimista! Teljesen egyedül érzem magam. Néha jobbnak látom a szakítást, néha meg küzdenék, de ennek is vannak határai. Nem távolodtunk el egymástól, csak totál másként látjuk már a világot.        

                Szeretek utazgatni. De ne tegyem, mert pénzbe kerül. Érdeklődő, nyitott és laza volt korábban, most hidegen hagyja az egész. Kíméli magát munkaügyben is, mert azt a filozófiát kezdte vallani, hogy nem kell napi 8 óra, mert arra mindig lesz pénze, hogy éhen ne halljon. Nem kell karrieristának lenni, mert rámegy az ember. Azért nem érdekli a pénz, mert a szüleinek van és nem tudja különválasztani az életében a kettőt, hogy milyen lehet, ha nem lenne. Korábban egyezett az életszemléletünk, most már nem. Azt érzem, csak magamra számíthatok. Nem tudom, mi hozta ezt ki belőle. Ezek miatt nagyon szigorú lettem saját magammal szemben is.

Egyik haverja állandóan panaszkodik, hogy öt éve mennyire kifosztotta a felesége, tükörsima arccal hazudott a bíróságon mindenfélét. Én meg azt mertem mondani neki, hogy nem igaz, hogy nem látta ezt a házasság elején, hiszen ő választotta, és nem hiszem, hogy valaki gyökeresen átalakul házasság alatt. 19 -21 évesen megházasodni hülyeség, mert még egyik fél sem élte ki magát, 2 éven belül félre fognak menni. Erre én lettem leoltva, hogy ne okoskodjak, nem értek hozzá és különben is mit szólok bele... A párommal szinkronban oltogattak, ...talán rájött, hogy mintha a jövőnket látta volna... 
Tennék a kapcsolatért, de ha már minden be lett vetve, akkor már csak sodródunk.

Főleg férfiakhoz intézném a kérdésem: ha ti átalakultok, és nem az előnyötökre, miért rángatjátok bele a barátnőt is és miért vártok abszolút megértést?