Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Sziasztok! Úgy érzem, elérkeztem a kapcsolatomban egy jelentős fordulóponthoz. A korábbi kapcsolataim során határozottan éreztem, hogy na, itt a vége, talán jobb lesz nélküle, és akkor meg is volt a bátorságom és a határozottságom, hogy ezt meglépjem. De ez a helyzet most más, ezért is írok ide. Tudom, maga a kérdés is hülyén hangzik, mert szeretem a párom, ha nincs velem, hiányzik, de annyiszor megbántott olyasmikkel, amikről nem is gondolná, hogy fájhat nekem. Tapintatlan lett (és e helyütt felsorolhatnék pár eseményt, miben, de nem akarom, hogy magára ismerjen, vagy akár azok, akik ismernek minket.) A lényeg, hogy jelentősen halványult az önbizalmam mellette az utóbbi 1 évben.        

               Van, hogy mások előtt is bunkó velem. Ő azt hiszi ilyenkor, hogy vicces, és a férfi már csak ilyen... Ilyen a férfihumor... Amikor emiatt sírok, mindig titokban és elvonultan, hogy ne lássa. Nehezíti a dolgot, hogy a barátaink már elkönyveltek minket a Tökéletes párnak, akiknek már készülni kell az esküvőjére, mert biztos sor kerül rá hamarosan. De nem így lesz. És az is biztos, hogy ha egyszer anya leszek, nem hagyom, hogy csonka családban legyen. Annál bizonytalanabb és összezavaróbb nincs egy gyereknek, hogy azt látja, anya és apa külön éli az életét.

Amikor megbánt, azt közlöm vele, de bocsánatot sosem kér, mindig ugyanaz a válasz különböző csomagolásban: „túlérzékeny vagy”. Persze nem itt akarom szavazásra bocsátani ezt az egészet, tudom, mi lesz a helyes lépés, csak még az idejét és hogyanját nem tudom. Arra lennék kíváncsi, hogyan lehet a kettős érzések ellenére is határozott maradni? Tiszta szándékkal szeretném mindezt csinálni, mindenféle megbántás, sérülés nélkül. Tudom, hogy könyörögni fog, gondoljam át, és talán el is fogok bizonytalanodni egy kicsit, de igyekszem tartani magam. Már elég esélyt adtam.