Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Üdv,

Kíváncsi vagyok, ezt a helyzetet ki hogyan tolerálná.

Nők és férfiak válasza egyaránt érdekel. A barátnőm minden nap kommunikál a volt pasijával, vagy telefonon, vagy neten, bárhogy, a lényeg, hogy nap nem marad el, hogy ne dumálnának. Kérdezem: - De hát miről beszélgettek? - Semmiről... A semmiről meg minek beszélni? Most ha abból indulok ki, hogy a párom romantikus alkat és vannak olyan pillanatai, amikor befolyásolható, akkor elég lenne karácsony táján az extől egy olyan lekonyuló szmájlis üzit lőni, hogy „magányos vagyok, hiányzol és de jó lenne ha még mindig együtt lennénk...” és ő repülne hozzá vigasztalni? Aztán egy kis lelkizés és a bugyi már le is került róla.        

               Nekem ez nagyon nem tetszik, de ha beleszólok, akkor jön a kioktatás, hogy legyek már érettebb ebben, meg hogy ő nem olyan (senki nem olyan az első félresiklásig). Mindent megadok neki, ami erőmből telik, kényelmet és biztonságot, sok mindent elnéznék, de ezt nem tudom elnézni. Az exe fiatalabb nálam, és ez sem vigasztaló rám nézve.

Az ő érzései fontosak, az enyémek elhanyagolhatóak és persze mindig túlreakciók. Ha az exének lenne valakije, nem aggódnék emiatt annyira, d e azt tudom, hogy nincs. És ez engem nagyon nem nyugtat meg. Nem tetszik, hogy ennyi idő után is érzelmeket vált ki belőle. Azt mondja, hogy visszament náluk barátságba a dolog, ezért ártalmatlan. Nekem ez még mindig karcsú, merthogy én egyik barátommal se dumálok napi szinten! Azt gondolom, hogy hasonló okok miatt szenved sok nő és férfi.