Nem tud leszakadni a muterjáról

2020. április 14. 07:55 - csajokespasik

       

               Levélírónk arra kíváncsi, hogy meddig lehet fenntartani a családi házban való lehorgonyzást, mint életmódot? Az önbizalomhiány, a spórolás, a túl szoros viszony anyuval, vagy egyéb áll ilyenkor a háttérben? És vajon hazánkban hány ember gondolkodik ugyanígy?         

 
       

               Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

 

Szerintetek menthetetlen egy ilyen ember? Ismerem egy ideje és az érdekelne, hogy ez mennyire átlagos állapot, illetve meddig lehet ezt ilyen szinten fenntartani, mint életmódot? Elmúlt 30, és még az anyjával lakik. Régebben versenyszerűen sportolt, ma alig mozdul, többnyire a gépe előtt tesped. Amikor a költözést szóba hozom, azzal jön, hogy macerás, és nem akar külön menni, mert... - és sorolja a kifogásokat. A muterja még irányítja, nem mer ellent mondani neki. Nincsenek tervei, csak vágyai. Amit esetleg kiötöl, azt lusta megvalósítani.        

       

                Egy ideje erős önbizalomhiánnyal küszködik. Kb. 5-6 éve nem volt csaja. Amikor dumálok vele és próbálok neki segíteni, lehet, hogy spontán nem ugrik be akkor a megfelelő tanács, de újra és újra hallom a fejemben a helyzetét, ami nekem őszintén szólva szokatlan. Nem tudom túltenni magam rajta.

Nem önálló, viszont nem igénytelen. Szerintem ő nem vágyik az önállóságra, vagy valamit nem tud feldolgozni. Az egyik érve a maradás mellett az, hogy nem veti fel a pénz és ez is a spórolás egyik formája. Meg nem akarja egyedül hagyni az anyját. Hát ezzel nehezen lehet vitatkozni, valahol logikus is, de ha mindenki így gondolkodna, …? Ez így valahogy olyan, mint amikor van egy kakas, aki megelégszik egyetlen szemétdombbal, ott, azokkal a feltételekkel tényleg királynak érzi magát, és biztos minden kakas átél egyfajta örömérzést a saját udvarán, de valahogy onnan, emberi szintre hozva, nem látom a fejlődés lehetőségeit. Vajon hányan vegetálnak így az országban és milyen indokkal? Vagy valóban és tényleg kielégítő ez így nekik?          

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr7915611236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása