„Elmondta, hogy naplót ír, de soha nem fogja megmutatni nekem, ehhez képest már egy óra múlva a kezembe nyomta, hogy olvassak bele” – Nem derül ki, hány éves a hölgy, csak annyit tudunk, hogy Posztolónknál idősebb, mégis úgy viselkedik, mint egy megkergült tini.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Tavaly szeptemberben megismertem egy nálam 8 évvel idősebb hölgyet, akivel sokat beszélgettünk, egészen nyíltan az intim témákról is. Ez nekem szokatlan volt nővel első alkalommal. Úgy jöttünk össze, hogy nekem volt egy ismerősöm, aki tartott a lakásán egy kis összejövetelt, de későig nem tudott hazaérni, addig az említett nő fogadta az érkezőket. Volt, aki csak beugrott hozzá, és már ment is, de én maradni akartam, de nem sokáig, erre a nő felhívta, hogy el akarok menni, de ő azt mondta neki, tartson ott engem.
A lényeg, hogy összejöttünk, de idénre kijött nála pár fura dolog, amiket nem tudok értelmezni. Állandóan azt hallgatom tőle, hogy idén biztos el fogom hagyni, mert jön a tavasz és „az én fajtám” rárepül majd minden nőre. Egyrészt, nem vagyok olyan típus, zárkózottabb vagyok ennél, meg válogatós is, másrészt semmi jelét nem adtam neki arra, hogy így gondolkozzon.
Azt hittem, ennél mélyebb szinten áll már a kapcsolatunk, de úgy tesz, mintha újra az én folyamatos feladatom lenne meghódítani őt.
Aztán az ellenkezője is elhangzik, hogy nem azért kupált ki engem magának, hogy lelépjek... (jó, ezután bocsánatot kért, különben is viccnek szánta, de hát mégis elhangzott)
Elmondta, hogy naplót ír, de soha nem fogja megmutatni nekem, ehhez képest már egy óra múlva a kezembe nyomta, hogy olvassak bele...ez valahogy gyerekes volt.
Aztán volt, hogy nem lehetett elérni. Amikor sikerült, azt válaszolta, hogy pont azért akar keveset találkozni velem, hogy ne érezzem úgy, hogy már megint velem van, hogy a nyakamra jár. És így tovább tarthat a viszony. Ezeket nem tudom honnan szedi.
Ha építőnek érzi azt, hogy jobb ha inkább kizár az életéből időszakosan, attól nem sok remélnivaló van szerintem. Jól működhetne ez, ha nem lenne paranoiás. Engem nem zavar a korkülönbség, ami nem is sok, de őt láthatóan igen – már ha tényleg ez a problémái gyökere. Amiket kimondott, nem lehet nem megtörténtté tenni. Neki ez kell, ha ő így érezte, akkor azzal nem tudok mit kezdeni. De már én is kinőttem a „De te nem szeretsz engem eléggé” játékból. Valaki tud erre valamit mondani, esetleg tapasztalat?
