„Barátok nem igazán vagyunk, munkatársak csak érintőlegesen, pár meg végkép nem” – A nőt és a férfit sok minden összeköti, csak épp egy párkapcsolat nem. Ami miatt Levélírónk ezt nem sajnálja, az a barátnőjelölt hullámzó kedélyállapota.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Mi nem vagyunk egy pár, hogy pontosan mik vagyunk, azt döntsétek el Ti :)
Úgy ismertem meg a hölgyet (28) hogy azonos a szakmánk, és egy találkozón szóba elegyedtünk, sőt, ő kereste az én társaságom. Utána sokat leveleztünk, és már akkor elkezdett két szerepet játszani: 1. „Mindjárt áthívlak, hogy rád másszak” 2. elérhetetlen jégkirálynő.
Én egy nyugodt ember vagyok, de fel tud bosszantani a játszadozásával. Találkozgatunk most is, jókat beszélgetünk, de mindig szítja a feszültséget, nehogy nyugodtan maradjunk, mert az unalmas neki. Ha írok neki, az a baj, ha nem írok, akkor meg az.
Amikor olyanokat írt, amikre egyszerűen nem tudtam válaszolni, az is probléma volt, mert kötekedésnek érezte, vagy mellébeszélésnek, ha válaszoltam. És ha nem válaszoltam, azt is válasznak fogta fel a maga módján. Nem azért, mert nem akartam válaszolni, hanem mert nem tudtam.
Valahol én vagyok az idióta, mert ez már nyár óta tart, minden nélkül. Barátok nem igazán vagyunk, munkatársak csak érintőlegesen, pár meg végkép nem. Noha lehetnénk.
Én nála 10 évvel idősebb vagyok, de ez őt nem zavarja, hiszen érzem rajta az érdeklődését + akkor nem lenne ilyen lelkes néha, hogy találkozzon velem.
Mi lehet ennek az oka? Van valakije? Vagy nem tudja, mit akar? Vagy lezáratlan ex-dolog? Ezt a kettősséget sem értem, hogy hol normális, hol a totál ellenkezője, bezárkózik és mintha nem is léteznék. A normális oldalát imádom, a másikat nem. Amúgy rendes nő, sok szerethető tulajdonsággal, amiket másokban nem találtam meg.
Ha jó passzban van, akkor jó vele, nem unatkozom, nagyon jó dumája van.
Létezik, hogy valójában csak kivetítek, és ennyire félreismertem volna valakit? Ha össze is jövünk, és várhatóan még idén, a nem kedvező oldala később gondot okozhat – vagy kapcsolatban megváltozhat?