Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Sziasztok! Mindenki vágyik egy jó kapcsolatra, ami valódi boldogságot jelent neki, de a probléma az, hogy az emberek többsége minimális befektetéssel, elkapkodott partnerválasztással, valamint hiányos elképzelésekkel és önismeret nélkül várja el mindezt. Aztán meg van bántva, ha az Éden nem következik be. Mindenki társas lény és vágyik a törődésre, megértésre, támogatásra, de ezek kialakulása vagy elmaradása már az alapoktól nyomon követhető. A magától adódó tökéletes boldogság, amit legtöbben hajszolnak, vagy időleges, vagy nem is létezik. 27 éves férfi vagyok, és én egy olyan lánnyal szeretnék együtt lenni, aki:

- minimális tiszteletben részesít, nem megy el kettesben a vele egykorú pasival buliba, programra, fesztiválra, se sétálni, se sütire, se fagyira, se teára, se kávéra. Azzal a dumával ne is fáradjon, hogy ők csak barátok, ebben nem hiszek. Ne beszéljünk mellé, mert egyetlen férfit sem érdekel, ha a nő, akire hajt, kapcsolatban van, akkor is nyomul rá, még ha a másik barátkozásként fogja is fel.

- tud mérlegelni. Ha valamilyen ünnep van (névnap, szülinap, karácsony) nem a barátai az elsők, nem őket helyezi előtérbe állandóan. Ennél az a megalázóbb, amikor tudja, hogy engem is érdekelt volna x program, és utána teszi hozzá, hogy „jól van na, veled is elmegyek, ha akarod”, így olyan, mint egy könyöradomány, amit kiköveteltek, és én lennék a nyafogós, akaratos kisgyerek. Így lekezelő.

- nem csinál olyat, hogy hívom, vagy írok neki, és egyáltalán nem válaszol, pedig tudna. Nem történt semmi súlyos, csak nem volt kedve. Mindezt utólag tudom meg.

- ha szeret, azt egyértelműen fejezi ki. Metaforák és mellébeszélés nélkül. Enélkül bármilyen kapcsolatra ráhúzhatjuk, hogy felszínes. Nem vagyok kapcsolatfüggő, se kontrollmániás, de ha már együtt vagyunk, az nem csak egy testi dolog.

- ha bemutatom őt a barátaimnak, nem csak hallgat. Nem adom parancsba, hogy jóban kell lennie velük, de ha én is meg tudom tenni azt, hogy minden körülmények közt szimpatizálok az övéivel, akkor ez visszafele is működjön.

- az öltözködését nem viszi túlzásba, érzi az arányokat, nyáron nem rak ki mindent, nem kihívó, mert olyankor úgy érzem, nem illünk össze. Egyetlen férfinak sem esik jól, ha kiguvadó szemmel lesik a párját. (Egyszer egyedül ültem egy sörözőben, várok valakit, amikor bejön egy ilyen páros, zömök férfi, nála fiatalabb, kihívóan öltözött lánnyal. A mellettem lévő asztalnál az egyik pasas halkan megjegyzi a másiknak, hogy „nézd, viszi dolgozni”). Így érthetőbb, hogy miért zavar? Ha nem tűnünk egy párnak, minek járkálunk együtt? Nem elnyomni, nem irányítani akarom, csak passzoljon már hozzám és legyen ízlése. Ha azt mondja, nekem öltözik úgy, az elfogadhatatlan, mert valójában nem miattam teszi, ha tudja a véleményemet erről. Ő azt hiszi, szexi, én meg szégyellem magam. Legyen egy minimális ízlése.

Röviden összefoglalva: kölcsönös tisztelet és figyelmesség. Ez a lista csak néhány dolog, és a korábbi kapcsolataim során tapasztaltak alapján állítottam össze, így határozottan tudom, milyen típust keresek. Ezek szerintem nem nagy elvárások, de sajnos ezt nem minden ember veszi természetesnek.