Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

A párom elhitette velem az elején, hogy ő más, mint a többi, nem fordul nők után, nem levelezik velük a hátam mögött, komolyan gondolja, amit mond. Szerintem én komolyabb gondolkodású vagyok, mint ő. Sokáig elhittem, hogy senki nem érdekli rajtam kívül, de minden, amit korábban hittem róla, felülíródott. Régi barátnőkkel lóg, de csak utólag vallja be, a közösségin sok nőre reagál. Akkor változik a helyzet, amikor érzi, hogy szakítani akarok. Ha nem vagyunk egymáshoz valók, akkor kár erőltetni, és így ő is csak korlátozva érzi magát, hogy titokban kell intéznie ezeket. Kérdeztem, mit szólna, ha én rendszeresen pasikkal lógnék? Azt mondta, nagyon rosszul esne neki.

Hát, akkor sejted, miért vagyok ilyen. De erre azt mondta, hogy az tök más, és a nőknél elvárás az ellenállás, a hűség, és sok mindenre amúgy sincs igényük, míg a férfinak van. Ezt nem értettem, de mindegy is, üres mentegetőzés. Aztán anélkül, hogy kértem volna, azokat a kapcsolatait építette le, amikkel pont nem volt bajom. Ötvenes nőkre nem vagyok féltékeny. Amíg szerelmes voltam, ezek nem zavartak, összeköltözni még nem akar, sejtem, miért.

Semmi baj, élje a szabadságát, de akkor engem engedjen el. Boldogok voltunk, és ez a fontos. Mindenki emberből van, nem tud minden helyzetben 100% -os lenni.

Én se tudok egyszerre mindent elnéző jó barátnő lenni, akinek mindenhez van kedve, vagy a jövőnket építeni akaró nő, vagy karrierista, vagy háziasszony. Nagyon nehezen viselem a hangulatingadozásait, de szerinte ebben pont én szenvedek...

Nem akarom azt a szót használni, hogy „elviselem” , mert egy ugatós kutyát szokás elviselni, és nem is az van, hogy „engedjem el” ahova és akivel menni akar, mert a gyerekeket szokták elengedni, - nem tudom, így érthetőbb a problémám?

Úgy érzem, teljesen alaptalan, amivel érvel, de a mai napig annyira tartja a saját szokásait, hogy úgy érzem, fontosabbak nálam. Ilyen értelemben mintha két külön ember lennénk. Az ő személyiségfejlődésének se használ sokat, hiszen ha szakítunk is, később normális nő nem fog szülni egy ilyen férfinek, bár ez a típus legtöbbször gyereket sem akar, de ha be is csúszik, a gyereknevelés könnyebbik végét fogja csak meg, és azt is csak addig, amíg rá nem un és kellemetlenné nem válik számára az egész. Így tehát neki nem nehéz jövőt mondani, kártya nélkül is :) és sajnos nekem sem