"Állítólag a nők a jó lelkű, felelősségteljes, hűséges + intelligens pasikat szeretik"

Szerintem "a nők" kategória nem létezik: van nő, amelyik ilyet akar, mint leírtál, van amelyik alfamacsóhímet (berkimazsi), van amelyik elnyomó kapcsolatot keres, mert áldozatként érzi jól magát... meg millió másik is van és ezek kombinációi és permutációi.

Aki egy kapcsolatban szünetet akar az csak gyáva hirtelen szakítani. Ennyikeh.

Lehet, hogy te egyedül találtad ki, hogy milyen jó (és gazdaságos) lesz majd az ismerősöd házában nyaralni, és hidegzuhanyként ért, hogy ő nem kér ebből.
Itt ebben a szituációban nem volna rossz a másik fél álláspontját is ismerni. Menten sokkalta árnyaltabb lenne a kép, úgy sejtem.

Hívta a kúrópajtija hogy pont azon a hétvégén ér rá, várja őt blézerben, vörösborral, szóval evidens hogy lemondta veled azt a nyaralást.

Annyit kért, hogy inkább egyedül menj a barátaidhoz, addig ő egyedül szeretne lenni. A távolság jót tesz egy kapcsolatnak, ezt jól látja. Szerintem menj el egyedül, ne hagyd ki. Utána kérd meg a nő kezét. Ha elutasít, akkor problem solved.

@Sztravinszka: jó, de egy nő kezét akkor kell megkérni, ha a szája már elfáradt :-)

A termékeny időszakuk határán egyensúlyozó öregcskedő nő találgat, nem tudja mit akar, szabadságot, függetlenséget, miazmást. Ebből nem lesz holtomiglan-holtodiglan kapcsolat vagy házasság. Ennyi idősen már a gyerekeik továbbtanulását kellene tervezgetniük, de posztolóék még egy párnapos nyaralást se tudnak hiszti nélkül összehozni.
A nő élvezi, hogy a férfi körülugrálja, hogy bármit megbeszélnek, a nő mondhatja ki az utolsó szót, lefújhat bármit, ha olyanja van. Képzeljük el mi lenne, ha ennek a nőnek gyereke is lenne. Hisztis anyuka lenne, aki pont így kezelné a gyerekeit, következetlen, megbízhatatlan, bizonytalan.

Ez nem csak nem lelki társ kapcsolat, ez alig kapcsolat. Lehet ezt húzni még évekig, amíg kifutnak az időből, hogy más mellett boldogok lehessenek. Nincs közös jövőkép, mert a jelenük is ilyen piszlicsáré huzavonákról szól.

Mindkét fél túl lusta és kényelmes ahhoz, hogy kimondja, hogy ennek vége. A nő akármekkora hisztis picsa, a posztoló tűrni fog neki. Megérdemlik a boldogtalanságot.

@Lorrh: :)))

@bordon: "Ennyi idősen már a gyerekeik továbbtanulását kellene tervezgetniük, de posztolóék még egy párnapos nyaralást se tudnak hiszti nélkül összehozni."
Melyik évszázadban élsz? Manapság egyáltalán nem ritka (sőt), hogy valaki 30 felett alapít családot. Jó, az tényleg kissé fura, hogy elvileg felnőtt emberek ennyire nem tudnak megbeszélni valamit, mert nyilvánvalóan mindegyik elképzelt magában valamit, és magától értetődőnek vette, hogy a másiknak is tetszeni fog, erre (mit ad isten) nem.

Kevés az infó.

"A baj csak az, hogy mindezzel akkor rukkolt elő, amikor már a leegyeztetés határán voltunk a közös nyaralással kapcsolatban, ami nem egy hétvége lett volna, hanem több napos, ismerősöm házában, nem terhelte volna meg őt anyagilag. Amúgy vártak minket."
Lehet, hogy valami nem tetszik neki ebben a dologban (nem kedveli annyira az ismerőst, vagy nem szereti, ha lekötelezve érzi magát, mittudomén), de ezt kínos megmondani, ezért inkább megpróbálja elsikálni a dolgot.
Persze az is lehet, hogy nem biztos abban, hogy akarja folytatni a kapcsolatot, és a közös nyaralás ígérete konkrétabbá formálta ezt az érzést.

"Állítólag a nők a jó lelkű, felelősségteljes, hűséges + intelligens pasikat szeretik. Ő annak tart. Akkor meg mi ez a kitekintgetés nála?"
Attól még elfejlődhettek egymástól, vagy lehet olyan tulajdonságod, amire hosszabb távon derült fény, és nem bírja (természetesen neki is lehet, amit te nem bírsz).

A nodet mas kurelja, tiplizz baszod.

Elköteleződéstől való félelem lehet a háttérben. Az illető fél a szerelemtől, fél a kiszolgáltatottságtól. Kötelékfóbiának is hívják ezt. Esetleg komolyabb személyiségzavara is lehet.
Pszichológus szakértő megkérdezését javaslom, itt főleg primitív, gyűlölködő hozzászólások mennek, érdemi jó tanács nélkül (tisztelet a kivételnek).

"legyünk már egy kicsit külön"
=
"van valaki más akivel dugnék, úgyhogy most egy darabig hagyj békén"

+Nem akar elmenni veled a már leszervezett nyaralásra.

Mi nem világos?

100%-ban őszinte nőt világon nem találsz. Ilyen hazudgálót bárhol... 34 évesen nem tudja, hogy mit akar. Aha! Lesz majd 37, amikor meg két gyereket is akar már. Lehetőleg tegnap előttre... Ne te légy a balekja!

@kenyércsücsök: Csak mert egyre többen vannak, akik 35 éves korukig húzzák a gyerekvállalást, nem jelenti, hogy az a normális. Főleg ha amúgy a kapcsolatukban is ilyen értelmetlen hatalmi harcokkal, huzavonákkal cseszik el az idejüket, akkor ott nyilvánvaló, hogy a nőnek nem csak ezzel a pasival, de senkivel nem kellene együtt lennie. Mert nemcsak nekik nincs közös jövőjük, de a nőnek úgy tűnik semmi nem sürgős, csak a saját kényelme, kihátrál bármiből, ami neki épp nem tetszik. Ilyen emberrel nem lehet családot tervezni, ugyanis a gyereknek kellene két elkötelezett, megbízható szülő.

@Almandin: 38 évesen teljesen felesleges megpróbálni megváltoztatni egy 34 éves nőt, aki nem akar vele lenni. Ebből semmi nem lesz már. Még ha a nőt helyre is tenné a pszichológus "szakértő", aki amúgy egy bölcsész, tehát légbőlkapott elméletekkel dolgozik, okoskodik. Van pár milliárd nő a Földön, akadna köztük mondjuk 500, akikkel simán boldog lehetett volna a pasi, de leragadt egy ilyen megbízhatatlan picsa mellett, mert túl kényelmes volt váltani. A nőnek nem kell, de ő meg túl kényelmes kitenni a pasit. Nem kell és nem is lehet minden kapcsolatot megjavítani, van olyan, hogy nincs szerelem, hiába az elolvadás alkalomadtán.

Az pedig egy közkeletű tévhit, hogy "a nők a jó lelkű, felelősségteljes, hűséges + intelligens pasikat szeretik". A nők azokat a férfiakat akarják, amiket más, hasonló nők is akarnak. Ilyen egyszerű ez. Az kell nekik, akit a nők akarnak, ez pedig a hasonszőrű nők szemében fontos státuszról szól. Nem annyira gondolnak bele abba, hogy miért az a férfi a népszerű a köreikben. Ha csak "a jó lelkű, felelősségteljes, hűséges + intelligens pasik" lennének kelendőek, akkor a nem ilyen pasikak nem lenne párjuk. Sokféle férfi kelendő, de közös bennük, hogy a saját köreiben mind státusszal rendelkezik. A kigyúrt, ügyeskedő kamuvállalkozó Berki típus. A sikeres orvos, jogász, fogorvos. A vallási közösségben köztiszteletnek örvendő buzgó helyezkedő, kapcsolatteremtő, látszólag mélyen érző, embereket jóp manipuláló szektavezér. Mind a saját köreiben magas stástussal rendelkező vezéralak, abba a körbe tartozó nők olvadnak el tőle, míg más klikkbe tartozó nők szemében esetleg visszataszító is lehet az a férfi, nem értik, mit esznek rajta a nők.

"Állítólag"
Avagya nőstény magazinok hasábjain, vagy a feminista mainstreamben, a valóság meg valahol mérföldekre messze onnét található.

@Real_Time: Ezt a "jó lelkű, felelősségteljes, hűséges + intelligens pasi" kritériumrendszert az anyukák állítják fel a kisfiaikkal szemben. Az anyák akarnak maguknak ilyen fiút, aki jólelkű, megbízható, felelősségteljes, intelligens. És jól tanul, nem keveredik rossz társaságba és lehetőleg aszexuális, ezeket már csak én teszem hozzá. Mert az anya ilyen kisfiút akar magának, aki hozzá hűséges, nem hazudik neki, főleg ha a gyerek apja egy link szaralak, akkor az anya nem akarja, hogy hozzá legyen hasonló a fiacskája.

Ha a nők szexuálisan is csak ilyen férfiak iránt vonzódnának, akkor bizony a link, tanulatlan, bunkó, pénzt szóró, munkakerülő, léhűtő, köldöknéző bölcsész, szerencsejáték-függő, alkoholista, perverz, hűtlen, hazudozó, kurvázó, ápolatlan, unintelligens, szarember pasiknak nem lenne nője. Pedig hát van nekik, sőt sokszor több nőt tudnak egyszerre fűzni és a "jó lelkű, felelősségteljes, hűséges + intelligens pasik" nőit is ilyen link szaralakok szokták lekúrni, elszeretni, elcsábítani, nem pedig hasonló "jó lelkű, felelősségteljes, hűséges + intelligens pasik".
A nők a státusszal rendelkező pasira buknak. A státusz pedig társadalmi csoportonként eltérő dolgokat jelenthez. Vannak, akiknek ez a bulihuligán, hitelből villantó, lízingelt szlovák rendszámos Bentley-t hajtó, kigyúrt, tetovált agresszív állatot jelenti, aki a hasonszőrűek közt az alfa.
Egyetemi körökben meg a szemináriumot tartó büdösszájú PhD hallgató is lehet magas státuszú és lekúrogathatja a hallgató lányokat, mert a köreikben ő az, aki már elért valamit, lesz "karrierje" az egyetemi szférában stb.

@bordon: még szerencse hogy nem teszik tönkre senkinek a gyerekkorát...

@Almandin: elárulod, hogy kinek kellene szólnia itt a kommentekben a jótanácsnak?

A nők azt felejtik el, hogy a gyerek nem az audira meg a bömösre, hanem az apára fog hasonlítani. A nők az alfákat szeretik, azok meg általában nem a jólelkűek.

@Lorrh: Szerinte a nők lelkét kéne símogatni, még ilyen egyszerű esetben is.

És itt a toxikus tanács: Ki kell dobni a nőt, ennek már úgyis vége. Szenvedhetsz vele még pár hónapig-évig, de nem te kellesz neki hanem a szolgáltatásaid.

@bordon: "Csak mert egyre többen vannak, akik 35 éves korukig húzzák a gyerekvállalást, nem jelenti, hogy az a normális."
Mert?

@kenyércsücsök: mert a biológia ellene van a 35 éves kornak. Súlyosan lefele menő periódus az már.
B-i-o-l-ó-g-i-a

@Lorrh: Ne vedd magadra, nem rád gondoltam. Viszont itt is látom, hogy főleg a gyalázkodás megy, ezért írtam a posztolónak, hogy inkább szaksegítséget keressen.
Nekem egy kötelékfóbiás ember kínlódásának tűnik a nő viselkedése. Van az a típus, aki a lelke mélyén vágyik a szoros kapcsolatra, de ha kezd megvalósulni, bepánikol a közelségtől és menekül. Aztán hiányozni kezd neki a másik és újra közeledik.

@Almandin: ezek nem valódi posztok, nincs mögöttük valódi ember.

@Lorrh: a sztori nem igazi... de az átélés..!

@Lorrh: nagy bölcsesség! Több értelme volt, mint a posztok bármelyikének.

@kenyércsücsök: amúgy szerintem sem az igazi, legalábbis első gyerekre. Az ember másképp él 20 év szexjátékban való részvétel után, 10 év meló után... a gyerekekhez kurva sok energia meg naiv hit is kell, nem csak petesejtek. Az csak egy egybeesés, hogy mindegyik eléggé gyorsan fogy 30 után

@Puerto Prince: "naiv hit" ez ütős volt, tényleg!

"Szerencse" hogy az életet a naivitással kezdjük, mert ha tudnánk mi vár ránk szülőként, akkor kihalt volna az emberiség, mert senki épeszű nem vállalna gyereket.

@bordon: szerintem meg te nem tanultál még meg egy egyszerű dolgot az életben: mégpedig azt, hogy minden annyit ér számunkra, amennyi energiát, fantáziát, vágyakozást (és igen, akár szenvedést is) beleraktunk.

Ezért tök más az a hal, amit 5 óra legyezés után fogtál ki, meg az a hal, amit a teszkóban vettél.

Ezért tök más egy dagi embernek felmásznia egy hegyre vagy felvonóval menni.

És ezért tök más egy kapcsolat, amiért küzdöttél, és egy olyan, amiért nem.

Gondolom érted, de azért biztos ami biztos: ezzel nem azt mondom, hogy minden kapcsolatért küzdeni kell és szenvedni benne. Csak azt, hogy semmi mást nem értünk meg a felebarátunkból, csak a változásokat, amelyeket ő váltott ki mibennünk, és pont.

@Lorrh: szóról szóra ezt mondtam valahol, szerintem pont a bloghun

@Almandin: nekem amúgy két bajom van a pszichológusokkal:

1. Nem érdekük, hogy meggyógyulj, más kérdés, hogy van-e "gyógyulás". Mindenesetre permanens hibakereső üzemmódban vannak

2. Nem szeretik a véletlenre bízni a dolgokat, pedig az életben gyakran pont ez a fasza megoldás: a veszély, a kaland, a bizonytalan. Aki pszichológusok nem szeretnek kockáztatni, pedig az az élet fontos és szerves része, gyakran a legrövidebb út a lelki egyensúlyhoz

@body_andras: ezek traumák?

Szeretnél róla beszélni?

@Puerto Prince: csak egy tipp volt de úgy látom más is elsütötte, másképp fogalmazva.

@body_andras: csoporttraumák?

@kenyércsücsök: Genetikailag már nagyon nem szerencsés 35 éves kor felett szülni. Persze, kiszűrik ma már a mongolidióta magzatot és kikaparják. Az autistát még nem tudják szűrni, ezért inkább elfogadtatták a társadalommal, hogy az autista az valami zseni, meg kell becsülni, mert ő lehet a következő Zuckerberg vagy Elon Musk.
Lehet szembemenni a természettel, csak annak ára van. 50 évesen már nem akkor buli a gyerekkel homokozóba járni. Aki későn szül, az jó eséllyel az unokáját se fogja látni, mert a gyereke is kitolja majd a gyerekvállalást.
Nyilván a férfi kicsit tovább találgathat, valogathat, kevesebb az esély nála a genetikai hibák halmozódására, mert a spermium folyamatosan termelődik. De azért idős férfinak nagyobb eséllyel lesz autista vagy kis testsúllyal született gyereke. A legrosszabb persze az, amikor az egyik fél már akarna családot, de a másik még egy nyaralást, közös programot is terhesnek érez. Ilyen esetben jobb szakítani, keresni olyat, akivel azonosak a célok.

@Puerto Prince: Egyetértek, hogy két ember akkor fog ragaszkodni egymáshoz, ha összecsiszolódnak, átmennek együtt dolgokon, de ahol az egyik fél erre se hajlandó, csak elzárkózik, az nem vezet sehova. Szép dolog a küzdés, de tudni kellene, hogy kiért érdemes küzdeni. Nyilván utólag megszépül minden és ha a küzdelem megérte, együtt maradnak, arra emlékeznek, jön az önigazolás. De előtte a felek végigmentek sok másik partnerrel a küzdelmen és az sehova se vezetett. Tudni kellene előre, kiért éri meg küzdeni, de ezt ritkán látja előre az ember. Közben meg mással sokkal kevesebb szopással, idegbajjal, kihasználással, összhangban, egyetértésben, közös célok felé lépdelve, nem egymás idejét rabolva is tudna élni.

@bordon: poszter sehol nem utal arra, hogy bármi komolyabbat akar ettől a nőtől , pár napos nyaraláson túl. Egy balfasz rinyapina. 38 évesen, tegyük hozzá, ha már leragadt a vita a biológiánál.

@bordon: az életet szerintem nem lehet "megnyerni", sőt, megbízhatóan azt sem tudja senki bizonyítani, hogy célja vagy értelme van.

Továbbá mióta nem 30-40 évig élünk, hanem 60-80, azóta nem kéne abban a hitben ringatni magunkat, hogy "az okos ember előre tudta, hogy mi lesz". Lehet, hogy a tengerész énem mondatja ezt velem, de ilyen nincs, hogy a következő tengeren tudod, hogy mi lesz. Beszéltem olyanokkal, akik kivittek 2004 karácsonyán egy csapat turistát a szállodából sétahajózni, azt mire visszamentek, nem volt szálloda. Ez gyakran eszembe jut, mert a kapitány aki ezt mesélte, pont így volt a nőjével meg a két gyerekével.

Az élet természetével ellentétes módon mindig, és egyre növekvő energiabefektetéssel lehet csak élni. Ha szerencsés az illető. Mert ha nem, egy cunami elviheti az élete művét is két perc alatt. Erről még a baleseti sebészeten tudnanak mesélni.

Ebből a sok bizonytalanságból és jopár tengeri kalandból én azt szűrtem le, hogy az ember akkor jár a legjobban (nem azt mondom, hogy ez a JÓ, csak azt, hogy szerintem ez a legegészségesebb), ha az ember a világ rezgését felveszi.

Magyarul: annyit kockáztat, amennyi kockázat amúgy is van a világban, annyit örül és annyit bánkódik, amennyi öröm és bánat amúgy is van a világban, annyit áldoz fel valakiért, amennyi áldozatot amúgy is követel az élet, annyira vállalkozik, amennyit a világ teret hagy neki, olyannal és úgy éli meg a párkapcsolatát és életét, akivel és ahogy az amúgy is mindkét részről óhajtott.

A világgal szembemenni lehet, de ez olyan, mintha a Dunában egy vízcsepp meggondolja magát és Pestről Bécsbe indulna el a Szabadság-híd környékén. A változás illúzióját a folyófelszín tükrének állandó változása adja, ami azt az érzéki csalódást kelti, hogy egy vízcsepp egy örvényben akár Bécs felé is haladhat Budán. Pedig a folyók ágyát és a hegységek gyökerét évezredek alakították, és nem a mulandó és erőtlen ember dolga megváltoztatni azt.

Ezzel nem azt mondom, hogy a dolgok öröktől valóak és megváltoztathatatlanok, hanem azt, hogy a változás, a valódi változás az ember életéhez viszonyitva olyan, mint a hegyoldal és az azon növő fenyőfa viszonya. A fenyőfa leéli az életét, és szinte semmit sem ért meg abból, hogy a hegyoldal kitüremkedett vagy lepusztult-e, mert csekélyke élete alatt ő maga sokkal többet nőtt vagy csökkent, mint a hegyoldal. Ez adja meg az ostobáknak az erő és a világ feletti hatalom érzését.

@Puerto Prince: Nekem nincsenek személyes tapasztalataim velük. Ők se egyformák amúgy. Csernus, aki pszichiáter, inkább azért ostorozza a klienseit, hogy nem kockáztatnak, ülnek a langyos ...-ban, ahelyett, hogy bátrak lennének. Láttam sok videóadást vele, minden 2., vagy még több ügyfelét gyávának titulálta. Személyiségfüggő is ez. Ha a lógus, vagy áter inkább kockázatkerülő személyiségű, akkor a tanult ismereteiből olyan tanácsokat hoz ki, ami őt igazolja. Ha egy kalandvágyóbb típus, akkor inkább ilyen tanácsot fog adni.
Egy normális pszichológus nem hajt arra, hogy a kliense függő legyen tőle, hogy sokat keressen. Vagy ha igen, akkor erkölcsileg nagy baj van vele, esetleg nem megy neki a biznisz, mert egy jó szakember nem lasszóval fogja az ügyfeleit, hanem sorban állnak érte és nem tud mindenkit vállalni időhiány miatt. Tehát a jó pszicho nem akarja azt, hogy sokáig járjon hozzá indokolatlanul valaki, mert egyrészt akkor boldog, ha siker van, meggyógyította a pácienst, másrészt van másik, mindig.

@Almandin: csernus egy gonosz lelkű média geci volt a képernyőn.
Nála már akkor 40 ezer volt az óradíj amikor a többi pszichónál még csak 10.
csernusból meg a szerepléseiből kérlek ne szűrj le semmi relevánsat a pszichológiára mint szakmára.
Ő megszokta hogy a drogosokkal keményen kell bánni és ilyen végtelen szegényes volt a szakmai eszköztára. És olyanokkal is üvöltözött és megalázta őket akik érzékenyek voltak erre. Számtalan szinházi, élő előadást, haknit csinált országszerte és ott pusztító szemét módon viselkedett.

@Lorrh: Teljesen egyetértek veled, amit Csernusról írsz. Én se szeretem, mint embert. Tulajdonképpen súlyos szakmai hibának is minősül, amit csinál, egy szakember elvileg nem alázhatja meg a kliensét. Nekem az róla a véleményem, hogy elméleti szinten jó a tudása, de élő ember közelébe nem engedném. Én azért hoztam fel, mint ellenpéldát, hogy PP szerint a pszichológusok kockázatkerülésre buzdítanak. Csernus épp nem. Nagyon személyiségfüggő ez is. Vagy pl. ott van a szintén megosztó Bagdy Emőke, aki a tudományából a konzervatív ideológia igazolását próbálja kihozni (nekem ő se szimpatikus, a maradisága mellett egy szörnyen rideg kisugárzású valaki szerintem).

@Almandin: @Almandin: háát, a pszichiáterek azért orvosok, nem bölcsészek, mint a pszichológusok. Én személy szerint pszichológustól, hacsak nem klinikai szakpszichológus, soha nem is fogadnék el tanácsot azon az alapon, hogy ő a szakember, tehát ő tudja.

A pszichiáterek alapból mások, hiszen ők természettudományos képzettségű emberek, nyilván a kísérletekhez, kockázatvállaláshoz is más viszonyuk van.

@Puerto Prince: a pszichologus pont nem ad semmifele tanacsot. Téged probal rávezetni hogy megtaláld a saját válaszodat.

@Lorrh: én úgy képzelem, hogy azért van egy séma a fejükben. Pl ha valaki az állandó frusztráltságát azzal akarja levezetni, hogy elrabol egy csecsemőt, majd áthajt rajta kocsival, akkor a pszichológus megpróbálja lebeszélni róla, és nem fogadja el, hogy ez az ő válasza. Kérdésekkel is lehet állítani. Pl: "mit gondolsz arról, hogy anyád egy kurva?" Vagy: "miért tagadod, hogy hülye vagy?". A pszichiáter beállít egy megfelelő gyógyszert , abban én jobban hiszek :)

@Puerto Prince: milyen gyogyszer kell arra ha az anyja verte kiskoraban? A narkotikum zombivá tesz.

Hogy te mekkora egy balf@az papucs lennél, ha valóban léteznél! Még az a szerencse, hogy nem létezel!