Fedezd fel és használd!  Ha lazán ismerkednél, barátkoznál, de nyitott vagy egy kis extra kényeztetésre is, akkor a Barátság Extrákkal kapcsolat passzol hozzád. Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Sziasztok! Kíváncsi vagyok, másoknál hogy van ez :)

Arról lenne szó, hogy 24 éves vagyok, nő, jelenleg egyedül, és valahogy mostanában hullámokban jön a kérdés rokonoktól, barátoktól, ismerősöktől, hogy mikor megyek már férjhez? Nekem nincs szívem azt mondani, hogy még korainak tartom, és a megfelelő ember sincs a láthatáron. Akivel régebb óta nem találkoztam, úgy kezdi, hogy férjhez mentem-e már? Majd az idősebbek elkezdik nyomni a szövegüket, hogy ők az én koromban már két gyereken is túl voltak... És pont abban az életkorban vagyok hozzá. Van, hogy az anyám mondja vissza, hogy kérdezte a szomszéd... :) Nem tudom, hogy ezen sírni kéne vagy nevetni.        

               Plusz, szerintem a jelenlegi világhelyzet sem abba az irányba halad most, hogy a házasság+gyerek dolog olyan nagyon sürgető téma lehetne. Mégis, átküldenek nekem esküvői ruhás linkeket, hogy nézegessem... mintha az én esküvőm az övék lenne. Még ha lenne is mellettem alkalmas jelölt, azért egy komolyabb esküvő elég költséges. Mert ha már esküvő, legyen pazar, amilyenre jó lesz emlékezni. Tudom, hogy ez egy társadalmi norma, még ha egy esküvő általában semmit nem garantál, nem lesz tőle se jobb, se rosszabb a kapcsolat - bár hiszek abban, hogy egy esküvő nem csak a külsőségről szól, nem csak egy fölösleges szertartás, hanem valódi összekötő ereje van...ebben jobban hiszek, mint ahogy azt sokan gondolnák rólam a környezetemben - gyakorlatilag nem is a párról szól, inkább a rokonoknak és ismerősöknek, egy esemény, ami összehozza a családot. Biztos fog majd változni a hozzáállásom, de, mint mondtam, kéne ehhez egy megfelelő ember is. Nekem egy szerényebb esküvővel sem lenne bajom.

De úgy azért nem szeretnék járni a nagy kapkodásban, mint az egyik fiatalon férjhez ment barátnőm: azzal a szándékkal házasodtak össze, hogy a terveiket együtt váltják majd valóra, de a férje elég korán meggondolta magát.

Egy házasság valaminek a vége és valaminek a kezdete, egy másik élet, de erőltetni nem lehet. Ha bele megyek (majd), le kell mondanom az életemben sok mindenről, amikben jelenleg benne vagyok és fontosak számomra.