Fedezd fel és használd!  Ha lazán ismerkednél, barátkoznál, de nyitott vagy egy kis extra kényeztetésre is, akkor a Barátság Extrákkal kapcsolat passzol hozzád. Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Üdv,
31 éves férfi vagyok. Már gyerekkorom óta van nálam valami, amit sokan érzéketlenségnek, ridegségnek vélnek, pedig nem az. Hogy pontosan mi a meghatározása ennek, én se tudom, de nem orvosi eset, hanem tulajdonság. Ezért rajtam is könnyen túlléptek az eddigi barátnőim. Főleg a neten ismerkedtem, és volt is pár akaratlan beégésem, az egyik emlékezetesebb, amikor megosztotta velem egy lány a közösségi adatlapját, és minden rossz szándéktól mentesen azt írtam neki, hogy látom, sok közös kép van az édesapáddal. Aztán írta, hogy az nem az apja, hanem a volt párja...Egy ötvenes, őszülő embert láttam, bárki félre értette volna.        

               Mióta saját lakásban élek, kialakultak az új szokásaim, de nem elviselhetetlenek. Van egy barátnőm, ő sem könnyű eset, de ennek tudatában jöttünk össze. Az előző barátja kihasználta, érzelmi megcsalás is volt, és én a barátaitól érdeklődöm a részletek iránt, hogy mi is volt az. Nem a pletykaigényem miatt, hanem azért, mert amit ő nem mond el, nekem az olyan háttérinfó lehet, amivel tudom, hogyan bánjak vele, mik az érzékeny pontjai. Segítem őt, ott vagyok neki, de nem vagyok sok, nem telepszem rá.
Viszont azzal tisztában vagyok, hogy csak azért, mert egy kapcsolat tartósnak mondott, még nem biztos hogy stabil is. Nem várom el, de szerintem a nőnek kell jobban, mélyebben és túláradóbban szeretnie. Mert nézem őt szex közben, és nem tartom kizártnak, hogy olyankor nincs is ott, vagy másra gondol... Nem tudom, mit szólna fordított helyzetben, ha én lennék ilyen. Nem élünk együtt, de már kétszer is bedobta a gyerek témát, elég könnyed hangon. Szerintem gyereket nem úgy vállalunk, mint ahogy autót választunk, hogy „-vegyünk új kocsit? - Ja, miért ne, elfér...” És kijelentette azt is, hogy bár szeretne gyereket, de házasságot nem. Amúgy neki is érdekes az emberekhez fűződő viszonya, mert amikor egyszer megkérdeztem, hogy szokott-e adományozni valamilyen alapítványnak, rávágta, hogy csak olyannak, ami állatokkal foglakozik, az emberek nem érdeklik. Ezt úgy emésztgettem egy ideig.
Vannak olyanok, akik hasonlóak hozzánk, mégis együtt maradtak és nem bánták meg?