Ebben a kapcsolatban komolyabb problémák nincsenek, ami mégis adódott, az nem más, mint Posztolónk pasijának édesapja, aki a kezdetektől fogva indokolatlan ellenszenvet tanúsít fia barátnője felé, és kedveskedéssel sem lehet nála sokra menni.
Fedezd fel és használd! Ha lazán ismerkednél, barátkoznál, de nyitott vagy egy kis extra kényeztetésre is, akkor a Barátság Extrákkal kapcsolat passzol hozzád. Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
„Küldj egy sztorit!” - oké, küldök... : )
Sziasztok! Sosem a sikeres, alfa hím típust kerestem, úgy voltam vele, hogy majd ha minden egyéniség a maga formájában idővel megmutatkozik előttem, majd akkor döntök, hogyan tovább, minden előzetes elvárás nélkül - vágjunk bele. Így voltak már jó kapcsolataim olyanokkal, akik elsőre nem tetszettek, és voltak rossz kapcsolataim olyanokkal, akikről azt hittem, mindenben tökéletesek lesznek számomra. Ha teljesen más világ vagyunk, az se biztos, hogy baj. Egy olyan pasi, akire tapadnak a nők, nem optimális választás, mivel nem te leszel neki az egyetlen és a hűség ma már egy törékeny áru. Ha valaki megteheti, hogy akár több párhuzamos kapcsolatot is fenntartson, megteszi. Még ha esze is van, ravaszkodni is tud, profi szinten, ügyel, hogy ne vigyen haza idegen parfümszagot, ne legyenek random hívásai, ilyesmi.
De most másról írnék, a jelenlegi problémámról. Az élet ezúttal olyan feladatot adott, ami még nem volt nálam. Ugye, fel szokott bukkanni az a kérdés a kapcsolatokat illetően, hogy miként lehet együtt élni valakivel, ha az egyik fél rosszban van a másik fél barátjával, vagy más esetben annak egyik közeli családtagjával? Az én esetemben a párom apjáról van szó, akit sokszor látok, mert az alattunk lévő lakásban lakik, és nekem úgy tűnik, olyan velem, mintha neki külön erőfeszítést jelentene, hogy egyáltalán köszönjön nekem, vagy rám nézzen, tudomásul vegyen, elfogadjon. Hogy néha kicsit odafigyeljen, érdeklődjön. Érzem minden mozdulatán, hogy utál, pedig nem adtam rá okot, semmi összetűzésünk nem volt korábban. Én kedves vagyok vele mindig, még így is, de jó lenne, ha oda-vissza működne. Tőlem együnk együtt minden nap, ha ez közelebb hoz, és feloldja azt a gátat, ami jelenleg van, és a semmiből alakult.
Volt egy nagyon egyértelmű, súlyos beszólása, ami annyira sokkolt, hogy se a szövegkörnyezetre nem emlékszem, se a pontos válaszomra, de olyasmi volt, hogy még jó, hogy ami a fia és köztem van, nem hosszútávra szól, ideiglenes valami. Amikor meg egyszer szülinapján felköszöntöttük, és utána nem rohantam el, mert leültetett minket, kedélyesen arról érdeklődött, hogy nem akarok-e külföldre menni dolgozni, mert szerinte ez mostanában nagy divat...
A párommal amúgy minden oké, imádom, nem telepszem rá, ha esténként nem jön valami miatt, szokott telefonálni, de ritkán marad ki. Tehát az se lehet, hogy elégedetlen velem és a hátam mögött kibeszél apuval, és emiatt van az egész. Elmondtam már neki, hogy mi a bajom az apjával, de azt mondta, ne foglalkozzak vele.