Ha a kapcsolatból családalapítás lesz, és ha a páros nem szokta meg előtte, hogy jobb pár dolgot együtt csinálni, a szakadék csak tágulni fog, és amíg a nőt leköti a gyereknevelés, a pasi szépen kibújik minden alól. És egy idő után még maguk is elhiszik, hogy ez így a normális. Posztolónk büszke rá, hogy az eddigi pasijaival sosem jártak külön utakon.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sokszor hallani, amikor egy kapcsolatban az egyik fél külön utakon jár a párja mellett, külön megy el szórakozni és szinte semmi közös program nincs, ami meg van, az erőltetett. Ez szerintem egyáltalán nem lényegtelen kérdés. Én ezt sosem értettem, nem tudom, akkor miért vannak együtt? Én csak olyanokkal jártam eddig, akik vittek magukkal a haverokhoz, vagy én vittem az enyémekhez, ilyen probléma fel se merült, nálam ez alap volt. És ha mindez kiegészült azzal, hogy már rokonokhoz is együtt jártunk, az csak egy plusz volt. Soha nem volt olyan pasim, akinek valami külön világa volt, mintha egy külön szigete lenne.
Ha nem egészítjük ki egymást, akkor maradunk két idegen. Valahogy alap, vagy annak kéne lennie, hogy bevisszük az életünkbe a párunkat, mert később ebből probléma lesz, egészen biztos. Azt elfogadtam, hogy van az életének rajtam kívüli része is, pl. munka, családi ügyek, amik egyszerűen nem rám vonatkoznak. De ha valaki annyira eltávolodik már, mintha egy másik bolygón lenne, ott csak a testiség kapcsolta össze őket - ami idővel veszít majd az intenzitásából, ezért írtam, hogy a közös érdeklődés hiányából később gond adódhat.
Az én társaságomban is sok olyan friss kapcsolat van, amiben úgy élnek, hogy a nő megy a barátnőivel, a pasi meg a saját társaságával, külön-külön. Amikor azt mondják, hogy teret engedni a másiknak, meg hogy legyen külön szabadideje, szerintem nem erre értik. Az elengedés így tényleg elengedés lesz. Szerintem eleve a közösen töltött szabadidő a jó, mert ha külön járunk el, az olyan, mintha egymást akarnánk kiheverni. Mintha menekülnénk a másik elől… Ha mindketten az ellenkező irányba megyünk, az olyan, mintha szabadságra mennénk a kapcsolatból. De ha ennyire fárasztó, az már nem is kapcsolat. És talán az én szerencsém, hogy soha életemben nem voltam félrerakva, kispadra ültetve.
Azért tartom ezt fontosnak, mert ha a kapcsolat elmélyül, és gyerek is lesz már, ez a szakadék csak tágulni fog, és amíg a nőt leköti a gyereknevelés meg a háztartás, a pasi szépen kibújik minden alól. És még maguk is elhiszik egy idő után, hogy hát igen, ez a normális