Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Egy érdekes dilemma: nő vagyok, 25 éves, és úgy 5 éve ismerek egy férfit, ő 30 lesz májusban. Az elejétől fogva csak közeli barátok voltunk, akik mindent megbeszélnek. Sok közös téma, miegymás. Én nem is éreztem vonzalmat felé, mert 1. akkor foglalt volt, 2. eleve nem úgy állítottam be magam, hogy most ez legyen. A barátnője külföldi volt, és annak a kapcsolatnak vége is lett.

Nem azt mondom, hogy ő teljesen hidegen hagyott, meg tudtam állapítani, hogy jó pasi, de nem úgy gondoltam rá, hogy mi lenne, ha... Nem éreztem féltékenységet, ha más nővel dumált, vagy hasonló. Aztán nem rég volt egy érdekes beszélgetésünk.

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Sziasztok!

Mit tennétek a helyemben? Úgy 1 hónapnyi ismerkedés után közli velem, hogy nagyon jól érzi magát a társaságomban, de a munkája miatt nem nagyon lesz rám ideje a továbbiakban. Később: nem igazán szeretne elköteleződni, érzi, hogy nem lenne jó egy kapcsolatban.

Nem lettem belé szerelmes, inkább úgy mondanám, hogy elkezdtem megszokni, de a kötődés még nem alakult ki. Én 21 vagyok, ő 28. Szeretek törődni emberekkel és megérteni a motivációjukat, hogy én is tanulhassak belőle. Nekem is jól esik, ha törődnek velem, reggelit készítenek, odafigyelnek, vagy minimum egyenesek velem. Hiszem, hogy mindezek nem csak számomra fontosak.

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Negyvenes férfi vagyok. Megismertem tavaly egy 32 éves nőt. Lelövöm a poént: már nem vagyunk együtt. Hogy miért? Úgy ahogy aktív kapcsolatunk kb. pár hónap alatt lett inaktívvá.

A kényelmes utat választotta, azt vélvén, én is így gondolom, meg sem kérdezte, hogy nálam lakhatna-e, egyszerűen ottmaradt, apránként hozta át a cókmókját, míg udvariasan nem szóltam, hogy most már biztosan hiányzik valakinek...

Míg én elmentem dolgozóba, ő csak ült nálam, olvasgatott, játszott a telóján, mint egy szállodában. Unatkozom mellette – be kellett ismerni. És mi ez köztünk, egy kapcsolat? Milyen ? Miről szól? Láthatóan ő is unta magát mellettem, de volt kaja, fűtés és négy fal.

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Tudjátok, az a legszörnyűbb, amikor saját magad is tisztában vagy az önkínzás összes lehetséges módszerével, és hülye módon alkalmazod is.

Ki a frásszal beszéljem meg, hogy hülye vagyok? Ki érti meg? Tudom: pszichológus…Most akkor kiírom magamból, azaz megpróbálom egy részét. Boldognak kellene lennem. Pont. Jó életem van, szuper férjem, egészséges, jó képességű, önálló életet élő gyerekeim. Jó a kapcsolatom velük. Dolgozom, kulturált, jól fizető, jó környezetű helyen. Még tetszik is. Akkor? Keresem magamnak a problémákat, nem vagyok unatkozó háziasszony, sem plázacica, egy egyszerű nő vagyok. Érzésekkel, kívánságokkal, vágyakkal.

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Nagyjából így néz ki most, 28 évesen, az életem: felkelek reggel, elmegyek melózni, beszélgetek a kollégákkal szakmai dolgokról, hazaérve kielégítem az alap emberi szükségleteimet, egyedül fekszem le, másnap ugyanez kezdődik elölről. És eltöprengek néha, hogy biztos ez az, amit a normális emberek szoktak csinálni? Ez a megfelelő életritmus? Nekem egyre nehezebb érzelmeket társítani a dolgokhoz, emberekhez, és szerintem ez már így marad. Jelenleg elvagyok így, és le lehet élni így is egy életet, nem vagyok se boldog, se boldogtalan. Az ismerkedéstől pár kudarc után elment a kedvem és sokszor eszembe se jut, mint kiugrási lehetőség, mint esély a változásra.