Sziasztok! Egy törzsolvasó vagyok és ígértem én is egy érdekes történetet! Nem velem esett meg, de mindenképpen tanulságos esetnek tartom. Tehát: a legjobb barátom Cs., aki mellesleg egy nagyon bohó, vidám és igen tehetséges srác - az élet zavaros tengerében elég nehezen találta meg a megfelelő karcsapásokat. Szóval anno 20 évesen egy friss szakítás után megismerkedett egy buliban egy lánnyal. Őt nevezzük T-nek. Szerelmük első látásra történt, azonban ezt maguknak sem merték bevallani. Cs. tette meg az első lépést, írt egy sms-t a lánynak, miután megszerezte a telefonszámát. Szó szót követett, a tettek pedig tetteket, az interneten egymásba szerettek, (egymástól 350 km-re laktak). Majd első találkozásukkor a sorsuk megpecsételődött, földöntúli boldogságban úsztak.

Ez a szokásos lila köd annyira elvakította őket, hogy rá 1 hónapra össze is költöztek, majd 3 hónap után a gyerekprojekten ügyködtek. Mindezt bármi papír és gyűrű nélkül. A kicsi a nagy szerelemben meg is fogant és egy aranyos kisfiúként kilenc hónap múlva meg is látta a napvilágot. Itt aztán váratlan fordulat következett be az eddig idilli kapcsolatba: a kedves anyuka sajnos szülés utáni depresszióba esett. A barátom hozzám fordult segítségért, én szívesen is adtam neki tanácsokat és igyekeztem segíteni, ahol tudtam. Azonban a sors nem volt ennyire kegyes. Belépett a képbe egy idegen nő, szintén férjnél és egy nagyobb gyermekkel. Cs. elbizonytalanodott: vágyott az ismeretlen után, ám a családját sem szerette volna hanyagolni. Mégis - valami történt, hogy mi, ezt csak Cs. tudja. Időközben a fiúcska cseperedett, Cs. elvette feleségül T.-t, úgy tűnt mindenki boldog. Most mondhatnánk, hogy összeegyeztethetetlen gondok voltak, de nem tudjuk konkrétan, mi is történt. Még én sem, pedig mélyen beleástam magam, de csak egy család, jobban mondva két család szétesését szerettem volna megakadályozni, sajnos nem sikerült. Azóta Cs. boldogan éli életét az idegen nővel és annak gyerekével. Kicsiny fiát volt felesége neveli, illetve néha Cs. is elviszi a kisfiút. Most lehet erről ítélkezni, véres kardot körbevinni, mégis azt hiszem, egy földöntúli nyugodt boldogság jellemzi most ezt az új kapcsolatot. Nincsenek szélsőségek, csak boldogság, nyugalom és béke van. Hogy meddig, azt csak a fonálszövők tudják. A családok szétestek, és a kettőből született egy új, ám de ketten egyedül maradtak, a gyerekek, pedig rendes apa-és anyaminta nélkül. Az élet és a szerelem kegyetlen, néha tönkretesz valamit, hogy egy újnak adhasson lehetőséget. Vélemény?