Sziasztok! Egy súlyos félreértés és egy igazi barom rövid történetét hoztam. Szolnokon élek, 23 éves vagyok. Az eset tavaly nyáron történt. Egy közös baráti társasággal rendszeresen összejárunk, gyakran mindig ugyanabban a büfé-kisvendéglőben. Jár ide egy helyes lány is, akivel nagyon jól elbeszélgettem, de semmi több. Mindig együtt poharazunk, megosztjuk egymással a gondolatainkat stb. Egyszer, egy ilyen alkalommal, egy pasival jelent meg és az új barátjaként mutatta be nekünk. Hosszú hajú, kicsit balta arcú, de értelmesnek tűnt. Nem értettem, mit akar ez a csaj ettől a pasitól.

Aztán már rendszeresen elhozza a barátját, immár minden összeröffenésünkön látom őt. Egyik alkalommal, amikor már mindenki hazament – a csaj barátja is – kettesben beszélgettem a csajjal, elég sokáig. Amikor elköszönök tőle, megyek a kocsimhoz és látom, hogy a hátsó kerekem lapos. Megvizsgálom: szépen kiszúrták. 40 percet szarakodok vele, míg kicserélem, majd megyek haza. Másnap reggel csörög a telefonom. A csaj hív. Elmondja, hogy a barátja tegnap este elárulta neki, hogy kiszúrta a kerekem, mert aznap este vissza akart térni, de meglátott minket az ablakon keresztül, ahogy kettesben beszélgetünk, elég sokáig. A csaj könyörgött, hogy ne mondjam meg neki, inkább ő kifizeti a káromat (!?) Erről szó sem lehetett ugye. De azért szerettem volna valahogy a srác tudomására hozni, hogy bakot lőtt. Elmondtam a csajnak, hogy azt fogom behazudni neki, hogy a büfés látta meg őt a művelet közben, ahogy kiböki a kerekem, és így derült fény a dologra. A lány eleinte tiltakozik, végül belátja, hogy ez járható út. A legközelebbi találkozón ott a srác is, félrehívom és elmondom neki, hogy tudok mindent – a büfés látta őt (ugye, mert fiktív személy volt, nem árultam el, hogy melyik posztolt akkor éppen a sok közül). Mindent tagadott, de a testbeszéde mindent elárult nekem. Nem is kellett több. Egy gumiba került egy ártatlan beszélgetés, pedig tényleg nem akartam én tőle semmit. Még ma is együtt vannak, pedig a srác néha úgy beszél vele, mint a ronggyal – amikor erre felhívom a csaj figyelmét, ő azzal érvel, hogy „ha iszik, akkor bunkó, de nem gondolja komolyan” – jaaa? Szóval a pia mentség mindenre? Mi lesz akkor, ha a következő szúrás nem autógumit ér…? Miért marad a lány a srác mellett, amikor egy nyilvánvaló bunkovics? Lehet valami ebben a karma dologban, azaz egyes lányok egyszerűen el AKARNAK szenvedni egy szar kapcsolatot, ahol lehetőleg eszközként kezelik. Nem perverz a dolog valahol? És nem egy ilyen kiegyensúlyozatlan párról tudok. Némely nőnek lelki igénye, hogy alárendelt legyen? Peti voltam.