Mivel nem szeretném, hogy magára ismerjen az illető, az olyan részleteket kihagynám, hogy hol, mikor és milyen körülmények között ismerkedtünk meg. Legyen elég annyi, hogy teljesen normális és rendhagyó módon indultunk el. Én 28 éves vagyok, a párom, helyesebben mondva: a férjem, 31. Négy éve vagyunk együtt, házasságban, egészségben, betegségben, örömben, bánatban, és így tovább. Ő nem az a romantikus fajta, de régebben még éreztem, hogy szeret, ma is nehezen tudja kimutatni. Azért egy nőnek fontos, hogy a párja éreztesse vele, hogy fontos neki és szereti még.

Mindezt ne csak a szülinapján vagy karácsonykor, hanem minden nap. Így teszek én is, lesem a kívánságát, a kedvencével rukkolok elő, ha tehetem. Ő elég racionális gondolkodású. Nem igazán mutatja ki az érzelmeit. Én alapvetően kedves vagyok vele, mindig figyelmesen meghallgatom, ha valamiről panaszkodik, együtt érzően állok hozzá. Egy ideje viszont úgy beszél velem, mintha a munkatársa, az ismerőse, vagy az albérlőtársa lennék. Egy arc a számos közül. Ezt nem fogadom jól, ellenben őt nem zavarja, beleilleszkedett a kettőnk által alkotott viszonyba, úgymond: elfér ez is a lakásban. Pár hete elmentünk egy közös ismerősünk házibulijára, ahol a szemem előtt csajozott, elég nyíltan. De nem zavarta, SŐT, még tőlem kérdezgette, hogy az és az a csaj ki lehet, kivel van és van e pasija… Mintha én már nem lennék a felesége, nem számítanék. Ezt két vodka után elég csúnyán a szemére vetettem, mire azt mondta, hogy szerinte én azt gondolom, hogy esküvő után illik megvakulni, és a házasság szemellenzővel jár. És én lettem leb*szva, hogy úgy reagálok, mintha már meg is döntötte volna azokat a lányokat. Ha én is felvenném ezt a flegma, lesz*rom a másikat-viselkedést, akkor sikerülne összecsiszolódnunk egy új formációban? Túlságosan elengedte magát, már nem érzi szükségesnek elkápráztatni, a hétköznapokban is meghódítani engem. Erre nem is tartottam igényt soha, csak kezeljen úgy, mint legalább a feleségét, a párját. Gondoltam rá, hogy elmegyek majd én is szórakozni, nélküle, bejelentés nélkül, kíváncsi vagyok észre, venné-e egyáltalán. Illetve mennyire zavarná.