Levélírónk éppen azon morfondírozott, hogy ideje lenne már eljegyezni kedvesét, amikor az hirtelen benyögi, hogy elege volt a pasi karakteréből. Ezzel egy 5 éves kapcsolatból szállt ki, hirtelen és minden előjel nélkül. Ma egy befulladt távkapcsolat kerül terítékre.
Ki élt már át olyat, hogy a látszólag kielégítő kapcsolata, egyik pillanatról a másikra, minden előzmény nélkül megszakadt? Öt éve voltunk együtt. Annyira össze voltunk szokva, hogy én pillanatnyilag nem tudom mással elképzelni az életemet, még most sem. A lány 26 éves, és Bp.-től 30 km.-re lakik, tehát, ha találkozni akarunk, az 2 óra utazás. Mivel másra nem tudtam gondolni, először azt hittem, ez az oka, a táv.
Bár nem hivatkozott semmire, nem rég váratlanul azt mondta, véget akar vetni ennek a kapcsolatnak. Lehet, hogy a szokásos dolgok miatt: más emberekkel is találkozni szeretne, vagy lehet, hogy már nem vagyok elég neki. Annyit kiszedtem belőle, hogy a „karakteremből” lett elege neki – ahogy ő fogalmazott. „És erre 5 év után jöttél rá?” – kérdeztem, de választ nem kaptam, ugyanis már nem voltunk olyan nexusban, ezek után, hogy válaszokat kaphassak tőle. Hirtelen vált ellenségessé. Le voltam írva. Magamban kerestem a hibát először, vajon mivel bánthattam meg, de tippem sincs. Alig akar már velem beszélni. Ez így nekem olyan hirtelen volt, hogy alig fogtam fel: dobva vagyok. Csak kapnék valami logikus és elfogadható választ a miértre… Az ágyban minden rendben volt, semmi előjel, vagy súlyos viták, amik előre jelezték volna, hogy valami gáz van. Alig akar beszélni velem, amikor meg sikerül, olyan nyögvenyelős és fád az egész beszélgetés. Az egyik nap még minden rendben, aztán mintha történt volna nála valami. Szerintem történt is, de nem tudom kitotózni, hogy mi. És mindez pont akkor történik, amikor az eljegyzésen gondolkodtam… Most már megenyhült annyira, hogy csak ideiglenes szünetről beszél, nem végleges dologról… de akkor is, ez így milyen már? … Ez így most olyan, mintha beraknád a hűtőbe a maradékot és majd reggel eldöntöd, hogy felszolgálod a vendégeknek, megeszed egyedül, vagy odaadod a kutyának. De egy kapcsolat, szerintem, kicsit más. És fogadjam el, hogy ennyi idő után a jól megszokott kapcsolat megy a kukába. Csak úgy. Addig pedig várjak és várjak, míg a hölgyike gondolkozik. És a karakterem nem fog megváltozni, akármi baja legyen is vele.
