Levélírónk megtalálta az álompasit, legalábbis a külső tulajdonságok alapján, ami a belsőt illeti, a pasi minden valószínűség szerint nőfaló. Ha egy kicsit nem érsz rá, nem problémázik, megvonja a vállát és már veti is magát a következő nőre. Illik elajándékozni az ex hajvasalóját?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! 28 éves vagyok, nő. Van egy helyzet, amit meg is osztanék Veletek, mert nehezen tudok benne dönteni. Megismertem egy 33 éves férfit egy barátnőmön keresztül. Jelenleg egy tanfolyamra járok és elég sok a tanulnivalóm. Próbáltam vele sokat találkozni, ha hívott valahova, elmentem, ha tudtam. De sok találkozót le kellett mondanom emiatt. Néhány alkalommal beültünk valahova és beszélgettünk. Mondta, hogy szeret eljárkálni és ismerkedni lányokkal. Ezt így nekem. Amikor egyszer felmentem hozzá, adott egy hajvasalót, mondván a volt nője hagyta nála.
„De nem fogja egyszer csak visszakérni?” – kérdezem. Á, nem, - mondja - mert látni se akarja őt. Mindegy, mondtam, azért mégsem kell az eszköz, egyrészt nem használok ilyet, másrészt mert nem tetszett az eredete.
Amikor ráértem, én hívtam őt, de lemondta. Aztán azon a nap összefutok vele ugyanazon a helyen, ahol megismertem. Mintha zavarban lett volna. Azt mondta, véletlenül felszabadult és azért van itt. De hívhatott volna, tudta, hogy szabad vagyok... Ez furcsa volt. Amikor elmeséltem ezt az egészet egy barátnőmnek, azt mondta, hogy ő már hírből ismerte ezt a pasit és szerinte skalpvadász: a kapcsolatoknak főleg a testi része érdekli, az érzelmi kevésbé (mondjuk tényleg nem sok romantikus vonást találtam benne). Kudarcként éli meg, ha nem érek rá, de nem bántja nagyon, mert rögtön megy másik préda után. Ezt nem esett jól tudomásul vennem... Akkor úgy gondoltam, ez megint csak általánosítás. Nem vagyok szégyenlős: megkérdeztem hány nője volt idén, ő meg azt mondta, á, nem sok, 9-10… (Ez azért nekem sok. Vagy nem?) Annyira bántott ez a dolog, hogy azóta nem akarok találkozni vele. Az elején félreismertem. Tetszik, bejön, meg minden, de ez kevés. Lehet, csak azért ismerkedik sűrűn, mert az igazit keresi. Vagy ez önámítás? Mit jelent az, hogy skalpvadász? Az csak egy kifejezés a telhetetlenre, vagy azt jelenti, hogy hajlamos tartós kapcsolaton belül is félrelépni?
Még nem történt köztünk semmi, de lehet, hogy nem is fog, mert nem akarok magamnak egy rossz kapcsolatot, ahol állandóan azon aggódom, most miért nincs velem és kivel lehet?
