„Ha valamit ajánlok, akkor mindjárt „aha, értem, rendben, oké..." tehát lenne rá igénye valahol, de magától nem mozdul” - a pasi se nem depressziós, se nem csóró, egyszerűen csak a szobanövény életmódot választotta és nem szívesen mozdul ki a csajával. Vajon meddig működhet így, ha a barátnő mozgásigényes?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! Pár hónapja együtt vagyok egy fiúval. Szeretem, de feltűnt az életében, most, hogy jobban megismertem, pár dolog. Úgy tűnik, neki egyáltalán nincsenek közeli barátai. Soha nem mutatott be egynek sem, társaságának sem, feltehetően nincs is olyan. Pedig nem depressziós, nem zavarja, ha többen vannak körülötte. Velem eljön bárhova. De a telefonja soha nem szólalt meg, egy sms-e sem érkezett, meg semmi. Nem is veszi elő. Leginkább otthon ül a számítógépe előtt, ezt szereti csinálni, de senkinek sem tesz jót hosszútávon, ha életét állandóan a szobában tölti.
Egyszer mondtam neki, hogy csináljon mást, bármit, és azt kérdezte „mit?” - tehát úgy ötlete sincs nagyon. Én igénylem a mozgást, egy kis sétát szabad levegőn. Ha én nem hívom, marad a szobában, de van, hogy még akkor is húzza a száját, hogy maradjunk inkább nála. Ez nem az én életformám. Nem arra törekszem, hogy kezdjen azzal, hogy minden hétvégén buli, arra nekem sincs igényem, csak egy kis önállóság önmagáért.
De ő a szabadidejében a szobában gubbaszt, és azt szeretné, ha ebben is partner lennék. Az aktív időtöltés nekem lételemem, és semmi kivetnivalót nem találok abban, ha valaki szeret játszani a gépén, de ha ez már olyan mélyen beépült a személyiségébe, hogy az élete része, akkor ez a szociális kapcsolataira is nagyban kihat. Ezt jól látom?
Hogyan mozdítsam ki? Leginkább olyanoktól várok választ, akik ilyenek voltak, de kilábaltak belőle valahogyan.
Ha valamit ajánlok, akkor mindjárt „aha, értem, rendben, oké..." tehát lenne rá igénye valahol, de magától nem mozdul. Most, hogy jó idő van és kint lehetne lenni többet, próbálom hívni ide-oda, hogy mozduljunk már ki, ő meg mostanában pont ezeket mondja le. Én csak annyira szeretném, olyan mértékben, mint a normális párok szokták. Ha anyagi oka lenne, akkor megérteném, de nem spórolásból marad otthon.
