Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Sziasztok,
kicsit őszinte leszek, emiatt elnézést kérek.
Igyekszem félretenni az irigykedést, amikor velem egykorú férfiakat a párjukkal látok: merthogy mi lehet bennük, ami belőlem hiányzik? Mikor lesz végre az, hogy én leszek valakinek a párja? Fáj, hogy 36 évesen már így gondolkozom, de ez van. Egyszerűen nem értem, nekem miért nem jön ez össze?
Inkább elnéző voltam és nem elnyomó az eddigi kapcsolataimban. De ha olyanokra gondolok közben, hogy ő nem akar engem eléggé, majd helyette keresem a mentséget, hogy azért ilyen, mert nem volt előttem hosszabb távú kapcsolata, és azért nem tudja, mit hogyan kell, onnan kezdődik a lejtmenet. Ott nincs már mit kialakítani, megjavítani.

Tudom, mikor van értelme annak, hogy most nekem kell neki időt adnom, észreveszem. De ha neki egy párkapcsolat nem a béke szigetét, hanem újabb stresszforrást jelent, és a rosszabb időszakokat nem követi jó, az egy szintén vesztes helyzet.
De azt is elfogadom, hogyha elutasítanak - bár ilyenkor az érvek szinte lényegtelenek már, majd kitalál valamit...
A másik, hogy amikor engem csaltak meg, vagy máshogy játszottak ki, utána a nő úgy tett, mintha az egész meg se történt volna. Nemhogy nem is úgy történt, hanem meg se. A felejtés, mint önvédelem ? A hazugság, vagy a félremagyarázás pár nőnél természetes, amit hol fegyverként, hol utolsó érvként vetnek be. És ez annyira nem új dolog, mert Kosztolányi Dezső erről 1914-ben, a Quintilio című írásában is megemlít pár jellegzetességet:
„A nő számára nem létezik a külvilág, a valóság, az igazság. Ő ezeket a nekünk parancsoló és imponáló dolgokat mindig a saját képére és hasonlatosságára teremti, az érdekei szerint. Ha látunk egy poharat az asztalon, akkor azt mondjuk, hogy egy pohár van az asztalon. A nő azt is mondhatja, hogy a pohár nincs ott az asztalon. Mert ha akarja, az a pohár nem tükröződik vissza a recehártyáján, a képet megsemmisíti, a látását, a hallását, az emlékezetét a hisztériája kormányozza. Csak a férfiak tartják lázadásnak, őrületnek, bűnnek a hazugságot.”
Pár sorral utána:
„A kopár és meddő hisztéria jobban tud gyilkolni, mint a férfiak. Az alaposan végez áldozataival. Miután öl, az emlékezet lapjáról lekarcol minden nyomot, és kútba dobja a múltat. Csak a jelen van, az, amit lát.”