”Azt mondják, az arc a lélek színpada: nos, az ő arca erkölcstelenül szép volt.” Mi van akkor, ha egy nagy étvágyú csaj három srácra veti ki a horgát egyszerre? Az egész történet ártatlanul indul: Balaton, nyaralás, vonatozás… ám egy idegen számról érkezett hívás felborítja mindhármuk életét. A lány, aki bejelentkezik, először az egyik srácot hálózza be, majd megy sorba a többieken. Most megtudhatod, hogy a nimfománia még mindig sláger.
Történetem akár vicces is lehetne, ha az érintett hölgyemény nem robbantott volna szét három jó barátot. Tavaly nyáron, egy balatoni nyaraláson kezdődött minden. Én 21 éves voltam, Dávid 22, Karesz szintén 22. Lementünk hárman vonattal, elfoglaltuk szállásunkat, majd kitaláltuk, hogy béreljünk egy kocsit, mert gyalogosan fárasztó lenne bejárni az egész környéket. Így is lett. És így csöppent a történetünkbe Andi, aki akkor még csak pont volt a távolban.
Egyszer csak csörög Dávid telefonja. Keresi-kutatja: a kocsiban hagyta. Előszedi, de nem veszi fel, mert látja, hogy idegen szám. „Nekem minden ismerősömet kijelzi” – mondja nagyképűen. Igen ám, és ha az egyik ismerősöd épp elhagyta a telefonját és új számról hív? „Akkor küldjön SMS-t!” Mindegy, ráhagytuk. Aznap még kétszer hívta ugyanaz a szám. Másnap szintén csörgött, összesen háromszor. A harmadik nap már elmaradt. Amint hazautaztunk a fővárosba, a srácban motoszkálni kezdett a bűntudat. Mi van, ha nem üdülési jogot akartak rásózni, hanem egy baromi fontos hívást szalasztott el? Annyit beszélgettünk hazafelé erről a dologról, hogy elültettük a bogarat Dávid fülébe: visszahívta a számot. Egy darabig helyesel, majd csodálkozik, vigyorog. Amikor lerakja, kérdezzük tőle, hogy ki volt az? Elmondja, hogy egy lány, akivel még hetekkel ezelőtt, egy elcsúszott buliban cserélt számot. A csaj elmondta, hogy sokáig várta a hívását, végül ő jelentkezett. Dávid teljesen elfelejtette a dolgot, telefonszámostól, csajostól, bulistól. A fővárosba érve mindhárman elváltunk és hazamentünk.
Másnap reggel csörög a telefonom. Dávid az. Elmeséli, hogy ma este találkozni fog a csajjal (Zs.-vel) és majd mindenről beszámol mélben. Így is lett. Az esti levelében ódákat zengett róla, hogy milyen szép és okos, belevaló és dögös – utóbb szembesültem vele, hogy ezekből a jelzőkből csak az utolsó érvényes rá teljesen. Kitaláltuk, hogy a hétvégén összehozunk egy találkát, ahol már négyen leszünk. Ráértünk: Karesz 1 hete, közös megegyezéssel vált el barátnőjétől, én 3 hete, Dávid pedig nem tudom, mert állandóan nyüzsögnek körülötte a nők – neki mindig van is, meg nincs is nője. Igyekszem lassan rövidre zárni. Szóval, összejött a 3 pasi meg a csaj egy belvárosi szórakozóhelyen. Jó hangulat, nyüzsi, lazaság. Zs. nagyon jól nézett ki: fekete haj, elegáns ruha… de valahogy olyan zakkant volt a feje. Persze, ezt lehet, hogy csak utólag látom így. Azt mondják, az arc a lélek színpada: nos, az ő arca „erkölcstelenül szép volt” - nem elragadó, nem bájos, nem gyönyörű: pusztán szép, a szó rövid, és átfogó értelmében. Már-már festő ecsetjére kívánkozó. A buli után Karesszel és velem is számot akart cserélni. Jól van, ez végül is ártatlan dolog – az anyám száma is megvan, mégse döngetek vele.
Pár nap múlva Karesz felhív, hogy Zs. jelentkezett nála – és nyíltan randira hívta. Amikor rákérdezett, hogy Dávid, tud-e az „új kezdeményezésről”, a csaj azt felelte, nem érdekli Dávid. Karesz először azt hitte, vicc az egész, de a hangjából kiszűrtem, hogy nem. Mondom Karesznak, hogy tegyen belátása szerint, de előzőleg győződjön meg róla, hogy Dávid semmi komolyat nem tervez a csajjal. Karesz azt mondja, hogy persze-persze, ez alap. Nem telik bele fél nap sem, amikor Dávid hív fel zaklatottan: elmeséli, hogy az a szemét Karesz elcsaklizta a nőjét. Vége mindennek, nem akarja többet látni. Megkérdeztem, hogy honnan tudja mindezt? Erre elmeséli, hogy Zs. mondta neki, hogy Kareszt választja helyette! Nem telik bele pár nap, amikor Karesz síri hangon felhív. Elmondja, hogy Zs. otthagyta. Egyszer feküdtek csak le. Mondom neki: „igen-igen, sajnálom, de fogadd el, a ribancok ilyenek”. És ami most következik, egy filmben kiszámítható, de az életben nagyon durva. Az élet néha túlszárnyalja a legvadabb írói fantáziát is. Zs. felhív engem is telefonon és finoman randira hív!! Korábban elméleti szinten át is átfutott az agyamon, hogy most nyílván én következem. És igen. Bejött. Először arra gondoltam, hogy istentelenül leugatom és elküldöm a halál nemi szervére, ehelyett magamat is meglepve, kulturáltan visszautasítottam, arra hivatkozva, hogy foglalt vagyok. Amikor mindhárman újra találkoztunk, eleinte nem bírtunk egymás szemébe nézni, de ma már csak nevetünk magunkon és azon a szánalmas csajon. Ha egy nő képes barátokat szétválasztani, akkor az sosem volt igazi, erős barátság.
