Na, ezt a témát még nem jártuk körbe a blogon: a srác megismer egy lányt, és egészen addig a pillanatig élete szerelmét látja benne, amíg meg nem tudja, hogy a csaj eléggé okos. Történetünk mesélője nem a személyes átélő, hanem annak legjobb barátja, aki egy hibás döntésért ostorozza őt és saját magát. Most megtudhatod, milyen messzire érnek el a rossz gyerekkor csápjai.
Hello CsP! Egy érdekes kérdést szeretnék vitába bocsátani. Van egy haverom (nagyon régi barátság, így eléggé ismerem), aki összejött egy 29 éves, nagyon dekoratív és igen okos lánnyal. A problémát az utóbbi jelentette a barátom szerint, mert a lánynak 2 diplomája volt, rendszeresen tanított és mellette spanyol tolmács is volt. Amíg a srác ezt nem tudta róla, élete szerelmét látta benne. A srác 28 éves és ő sem egy utolsó surmó - sofőr egy logisztikai cégnél és nem keres rosszul. Azontúl olvasott és művelt, csak leértékeli magát. Szóval, amióta tisztában van a nője kvalitásaival, visszahúzódott, nem hívja fel, nem keresi, semmi - és nekem elárulta, hogy nem akarja őt a továbbiakban.
Azt mondja, csökkent az érdeklődése, ami tudom, hogy nem igaz. A következő mondat majdnem szó szerint hagyta el a száját: „Tudom, hogy állandó ellentétek lennének köztünk, ha elmélyülnének a dolgaink. Dirigálna és keresné a hibáimat. Állandóan a hátamon érezném a tekintetét, mert várná az alkalmat, hogy mikor teremthet le valamiért”. Ügye, a hosszú barátság titka az, ha nem adsz kéretlen tanácsokat. Nem is tettem, ehelyett magamat okolom, hogy miért nem nyitottam fel a szemét, hogy ez nem így van. Szerintem ennek a rossz beidegződésének az oka, a szülei válása: 15 éves volt, amikor az apja lelépett, az anyjára hagyva egy önfejű kamaszt, a legnehezebb korban. Voltak is összetűzések. Érthető, hogy nem akar újabb, irányító anyát. Kár lenne a lányért, mert nem egy liba. Ha tud valaki használható tanácsot adni, mit mondjak neki, örömmel venném. Üdv: Tamás
