Sziasztok! Nem sztorit hoztam. Egy posztot szeretnék megosztani veletek a profil fotókról. Rólam elég annyi, hogy 27 éves csaj vagyok, olyan, aki nem szédült bele a netbirodalomba, ám a netes társkeresést hasznosnak és fontosnak tartja. Mint ahogy a hogyanját is. Elég régóta mászkálok a netrandis oldalakon, majdnem mindet ismerem és számos helyen regisztrálva vagyok. Néhány tapasztalatomat szeretném megosztani veletek, bár nem vagyok szakértő – csak felhasználó, de ennyi elég bőven. A netre fölrakott profilunk szöveges részét nem boncolgatnám, elég annyi, hogy se Müller Péter idézet, se üres tökölődés („mások szerint helyes meg aranyos vagyok” stb.) nem mutat jól.

Amit ma ki szeretnék emelni, az a fotó. Méghozzá a Saját Fotó - tudod, ami téged ábrázol - nem valami tökéletes modellt, vagy szétplasztikázott celebet. Igazi képünket ugyan fel lehet tuningolni képmanipulációs programmal, ha szükséges, de csak mértékkel. Az az igazság, hogy 70%-ban a fotó visz el mindent. Az egyik barátnőm megcsinálta, hogy felépített egy olyan profilt, amiben egy felsőközép, arrogáns ribancnak tűnt - valójában ennek pont az ellenkezője volt. Mondom neki, hogy vállalja magát nyugodtan, mert amit most csinált, nagyobb gáz, mint az a néhány kis hülyesége, ami a természetéből adódik - de az is inkább bájos, mint idegesítő. Amíg a felcicomázott fake adatlapja volt kint, csak disznó megjegyzéseket és komolytalan ajánlatokat kapott. Amikor lecserélte és felrakott egy jóval vállalhatóbb (és őszinte) cuccot, már elindult valami és két napon belül megkapta az első meghívását egy sráctól. Ha képet teszek fel, akkor vagy igazit, vagy semmit. Illetve, ha nem rakok fel semmit, az rosszabb, mert akkor a másik fél eltöpreng, vajon miért nincs rólam kép? Annak általában oka van… Ha idétlen, vicces vagy mást ábrázoló kamu képet raksz fel, az a legrosszabb. Tényleg adjuk önmagunkat. És értelme sincs, mert ha komolyan gondolod, és találkozol valakivel, jöhet a magyarázkodás. És nem vicces. Saját képeket hogyan lehet feldobni? Először is ne telefonnal, ne vakuval, inkább segítsen a barátnőd, ne az idióta lakásodban, ne meztelenül stb. A társaságos, bulis fotó is jó (ha nem partyretardos az eredmény), szép megvilágítás, érdekes helyszín, mosoly, nevetés, jókedv és szép ruha – ez abszolút vállalható. Ja és fiúk! Autóval fotózkodni nem menő! Amikor bejöttek az első társkereső weboldalak, ott volt divat a szívtipró falubikája Jauzsik részéről a kombájnnal mutatkozás. A másik a Photoshop – csak indokolt esetben használjuk, és csak akkor, ha nem látszik a végeredményen. Ha mégis nyoma marad a manipulációnak, arra következtethet a művet megkapó illető, hogy a manipulációnak tán oka van… pedig lehet, hogy a valóságban nincs is problémánk, csak mi hisszük magunkról, hogy kell, mert nagy az orr, vagy kicsi a fül, gödrös a szem stb.. Figyelni kell ilyenkor a kontrasztra, a színtelitettségre, levágni a felesleges dolgokat, de ne a fejed (és ne a volt barátnőd/barátodat). Ha képmanipulációt küldesz a fotóra, felejtsd el a béna effekteket, a szépiát, a lágyítót (ami mindig pornós hatást kelt) a szűrőt, rózsaszín keretet, a szívekkel és pónikkal, stb. Tapasztalatom szerint eddigi sikereimet (vagy félsikereimet) mindig az őszinteségnek, a nyers valómnak köszönhettem. Szinte soha nem volt kellemetlen randim, mert megfelelően előkészítettem a terepet és semmi meglepetést nem engedtem be. Az a srác, akivel a mai napig együtt vagyok, szintén egy ilyen gondos vadászat eredménye. Lányok! Mindenkinek szüksége van pasira, de meg kell értük dolgozni… okosan! Ne legyetek álszentek és ne hazudjatok magatoknak!