„Nála az is szexnek számít - ha a nő nem akar felmenni vele - hogy rábeszéli, részesítse őt orális élményben a parkolóban, vagy egyéb romantikus helyen” – mai posztolónk nem vallja prűdnek magát, mégis kinyílik a bicska a zsebében, ha hímtársai a vélt vagy valós hódításaikkal dicsekednek. Nem lenne baj ezekkel a történetekkel, ha nem nőket gyaláznának benne. Csak remélni meri, hogy a szövegek zöme mese és verbális hímtagmutogatás.
Sziasztok! Nem igazán történetet hoztam, inkább csak egy tapasztalati megfigyelést osztanék meg veletek. Hátha választ kapok, vagy valami. Arra figyeltem fel az utóbbi években, hogy a férfiak előszeretettel dicsekednek a hódításaikkal. Ez nem is lenne baj, ha a történetek 80%-a nem arról szólna, hogyan vertek át és aláztak meg nőket, hogyan „vágták gerincre 1 óra alatt” és milyen módon kell hülyét csinálni belőlük pár perces gyönyörért. Vagy hogyan lehet leitatni őket, ha már nem kívánnak többet. Persze a dicsekvés nem új dolog, mindig is így volt – de nem ennyire közönségesen. Ja, és mindezt úgy írom, hogy nem lány vagyok.
Nagyon felháborodtam, amikor az egyik ismerősöm egyszer elmesélte, hogy felszedett egy lányt, felvitte magához, majd miután megvolt, taxit hívott neki, de nem fizette ki, pedig a csaj a város másik végén lakott. Egy másik ismerősöm azt mesélte el, hogy felvitt egy nőt a barátja lakására, majd reggel kilopakodott onnan és otthagyta őt egyedül. Amikor délben hazajött a lakás tulajdonosa és látta a nőt, mindketten tanácstalanul néztek egymásra. Aztán zavart magyarázkodás jött. Ezen röhögtek később. A legaljasabb sztori, amit hallottam, egy nagyszájú férfitársamtól érkezett, aki azzal dicsekedett, hogy ő mindig csak azért megy egy-egy éjszakai szórakozóhelyre, hogy minél több nőt felvigyen, majd kihajítson a lakásából egyetlen éjszaka alatt. Úgy is beszélt a nőkről, mint valami használati eszközökről, szopóautomatákról - azért mondom ezt, mert nála az is szexnek számít, ha a nő nem akar felmenni vele, hogy rábeszéli, részesítse őt orális élményben a parkolóban, vagy egyéb romantikus helyen. Nem vagyok prűd, de ezek nagyon fel tudnak bosszantani. 15 éves koromban még én is eldicsekedtem azzal, hogyan csaptuk a szelet a német lányoknak Siófokon, hány próbálkozásból mennyi jött össze és hogyan. De az nem erről szólt. Engem nem így neveltek. Sikk lett dicsekedni a szánalmas hódításokkal manapság? Csak azért, mert jól hangzik? Megnyugtató, hogy szerintem ezeket a sztorikat néha ki is színezik. De akkor is gusztustalan, nevetséges alfahím viselkedés. Ezt csak én látom így? Paranoiás lennék? Mást nem zavar, ha ilyesmit hall?