Lenne egy szilveszteri sztorim, ami 2 éve esett meg. Meghívtam egy csajt, akivel nagyon szerettem volna akkor összejönni. Ő nem vette az adást, még akkor sem, amikor többször mondtam neki, hogy ne várjon nagy banzájt, mert csak ketten leszünk. Na, a lány megoldotta. Megbeszéltük, hogy Szilveszter napján feljön hozzám este és együtt lépünk át az Újévbe. Előtte 2 órával felhív, hogy nem lenne-e a baj, ha felhozna egy srácot is. Ő egy olyan srác volt, akit életemben egyszer láttam, akkor sem volt róla túláradó véleményem. Hát, már megvettem mindent, legyen. Ha látja a pasi, hogy nyomulok a nőre, majd csak lelép, megy petárdázni a vele szellemileg egy szinten mozgó pajtásaival – gondoltam én.

Fel is jönnek. Senki nem hoz semmit, egy csomag szotyolát se…nem baj. A csaj látja rajtam azonnal, hogy húzom a szám. Félrevon a konyhába és mint egy hülyegyerekkel, úgy beszél: kérdi, mi van? Mondom, semmi. De, ő látja, hogy zavar a srác. Nem, dehogy. Megyünk vissza a nappaliba, ahol a gyerek a dvd-imet nézegeti, kitalálja, hogy nézzünk meg egyet. Hát, ki a sz*r arc? Én nem, úgyhogy meg kellett nézni egy filmet. Utána – vagyis 2 üveg pezsgő után – elkezd kérdezősködni: „Kocsim van? Miért nincs? Hát motorom? Az sincs. Miért, fész tülle? ” Kérdés nélkül mondja, hogy neki bizony van motorja. El is képzeltem, amint vigyorogva végigszáguld a falu közepén vele. Igazi tahó volt, mit szépítsem - ahogy az meg van írva, izomagy. A lényeg, hogy nem távozik. A lány sem erre sarkallja, mert vigyorog a hülyeségein. Éjfélkor lazán átöleli a lányt és a nyakába harap. Az meg csak vinnyog és vonaglik. Leültem a kanapéra és elaludtam. Négy előtt kevéssel keltenek, hogy elmennének, búcsúznak hát. Kiengedtem őket. A lánnyal nem akartam már összejönni ezek után...