„Azt gondolhatta, hogy nem szimpatikus nekem (pedig bejött volna!) vagy hogy nem vagyok százas, esetleg, hogy ittam” – ma kissé elkanyarodunk a megszokástól, ugyanis segítenünk kell Princesa-Romy nevű olvasónknak újra megtalálni azt a pasit, akit a héten egyszer már elszalasztott.
Kedves Blog! Egy életem, egy halálom, de leírom! Rendkívüli dolog történt ma velem, de sajnos elszalasztottam a szerencsémet. Szeretnék magamnak/-unknak adni még egy sanszot, hátha... ;) Szóval, az történt, hogy én (nickem a fórumon: Princesa-Romy) ma (február 1.) délután 5 és 6 óra között álltam Budapest egyik kerületének egyik buszmegállójában, amikor odajött hozzám egy kedves, szimpatikus pasi és megszólított. Azzal indított, hogy szerinte jó a sapkám (szerintem borzasztó idétlen az az ellenzős "lovagló-sapka", de mindegy) és a szemüvegem. :))
Megköszöntem a bókot, de pechemre nem éreztem magam valami jól, talán a frontátvonulás miatt, iszonyatosan fájt a fejem, szédültem is és egyszerűen nem voltam képes "jópofizni". A napnál is világosabb volt, hogy az illető férfiember meg szeretett volna velem ismerkedni és ehhez egyszerű kérdéseket választott kommunikációs felületnek. Én kurtán válaszolgattam neki, mert nem voltam abban az állapotban, hogy leálljak beszélgetni, s aztán leszálljunk együtt valahol és beüljünk mondjuk egy kávézóba. Szerintem a mosolygás helyett olyan grimaszok ülhettek ki az arcomra, amitől ő azt gondolhatta, hogy nem szimpatikus nekem (pedig bejött volna!) vagy hogy nem vagyok százas, esetleg, hogy ittam. Pedig egyik sem, csak rohadtul fájt a fejem, kezdtem félni, hogy talán beteg is leszek. Csak a helyzet, a pillanat nem volt alkalmas!!! (Szerencsére már jól vagyok, elég volt egy fejfájás-csillapító.) Ha ez tegnap történt volna, akkor másképpen folytatódott volna, az biztos. Vagy mégsem? Megkérdezte, hogy "gyakran járok-e erre?" és én azt feleltem "igen", ami igaz is. Csak egy a különbség (amit neki már nem említettem): nem ebben az idősávban. Ma el kellett valamit intéznem, azért mentem korábban hazafelé. De általában sokáig dolgozom és jóval később szoktam utazni azon a vonalon. Előre is elnézést, hogy több konkrétumot nem írok, nem szeretném, ha IRL is beazonosítana bárki. De ha ő, akinek még a nevét sem tudom (ő sem az enyémet, mert 1 megállóval hamarabb - B. utca - leszállt), olvasná most ezt, akkor ennyiből is ráismerne a történtekre és jelentkezne. :) Azt remélem, hogy ha kirakjátok ezt a blogra, amelyet TALÁN szokott olvasni ő is (ki tudja?), akkor felveszi velem a kapcsolatot. Előre is köszi! "Princesa-Romy"