„Ezzel a lánnyal egy tanfolyamon ismerkedtünk meg. Ismerkedni, járni kezdtünk, próbálkoztunk. Csókolóztunk, de szex nem volt” – Levélírónk kifog egy nagyon kritikus és elfogadásra képtelen lányt, akit rövid úton el is hagy. Amikor legközelebb összefut vele, a lány már keresi önmagát és szerelmi előadásokat látogat. A pasi most elmondja nekünk azt, amit neki akkor nem mert.
Hello! Már régóta megfigyeltem valamit, amivel valószínűleg minden heteroszexuális férfi egyet ért: a nő és férfi között nem lehet barátság. Max. ha van köztük 50 év korkülönbség. Miért nem lehet? A túl sok pszichológiai ellentét miatt. 28 éves vagyok és volt néhány kapcsolatom, ami nem miattam lett vége. Ezek mind olyan történetek, amikor én csak álltam és néztem a körülöttem zajló eseményeket, mert meglepett, vagy megdöbbentett - vagy a kettő egyszerre. És mindenkinél van az a pillanat, amikor nem tud mit csinálni, csak nézni. Mondok pár példát.
Megfigyelésem szerint a nőknek van néhány változata, pl. az általam elnevezettek közül az egyik kategória a Kétarcú: ő olyan darab, hogy eljátssza a nagy vagányt, miközben nem az. Igazából otthonülős, olvasgatós. Csak azért játszotta el azt a szerepet, hogy pasit fogjon maga mellé. 2. Lehúzós: nem hiszem, hogy külön kéne ragozni ezt a fajtát: az anyagi helyzeted felderítése az első dolga és ha az első randin ezt nem tudja kideríteni, akkor még kapcsolatba is hajlandó bonyolódni veled, addig amíg fel nem térképezte a lehetőségeit. 3. Diktátor: megy az állandó küzdelem vele és amikor kiharcolja, ő nyer, akkor az, úgy nem jó. Diktátorok szoknyában. Aztán rájöttem valamire: a nőknek a viszály energiaforrás. És a veszekedést mindig ők kezdeményezik. 4. A pasija mellett ismerkedős: ehhez 2x volt szerencsém, kedves meg minden, de nagyon nehéz ágyba csalogatni őket, mert – bár nagy a szájuk – nem merik meglépni azt a lépést. Ha gyanúsan ódzkodnak tőle, akkor tipli. Lehet, hogy pillanatnyilag dühös a pasijára, vagy bosszút akar állni rajta, de akkor sem fogja megtenni. Rimánkodni meg nagyon idő-és energiapazarló 5. Az önmagát nem ismerő: konkrét példa, és most itt meg is állnék: ezzel a lánnyal egy tanfolyamon ismerkedtünk meg. Ismerkedni, járni kezdtünk, próbálkoztunk. Csókolóztunk, de szex nem volt. Viszont, amit én nagyon sokat csináltam mellette: védekeztem. Ő kritizált, túlzásba vitt módon csipkelődött vagy indiszkrét kérdéseket tett fel… én meg eleinte hagytam magam vallatni. Ha mondtam neki valami bókot, néha kinevetett. Ami nem esett túl jól. Csakhogy nem volt a vallatásnak semmi célja, legalábbis nem fogtam fel akkor. És ma sem. Abbahagytuk. Én kértem. Rá 1 évre teljesen véletlenül összefutok vele egy szálloda halljában. Mondom, hello, mit keresel itt? Azt mondja, hogy egy előadásra jön. Elmesélte, hogy van egy személyiségtréninggel kombinált szerelmi tanácsadó előadás-sorozat. Esküszöm, nem értem a nőket! Adok neked ingyen tanácsot – gondoltam - ne szórd a pénzed ilyen parasztvakító ostobaságra: legyél elfogadóbb és rugalmasabb. Nem csak fekete és fehér van, de van az a szürke is. Ilyesmikre jár… de kritikus, nem elfogadó – hát persze, hogy nincs senkid. Mindenbe beleugat és csodálkozik, ha nincs pasija, vagy nem maradnak meg mellette sokáig, pedig látom, hogy vágyik egy kapcsolatra. Van az a nő is, akit a szex egyszerre vonz és taszít is. Lehet, hogy neki mégis ez utóbbi volt a problémája…
