A hármas szex maga a Mennyország

Hát, belevágok… Kicsit félek: fog ez egyáltalán bárkit is érdekelni? Elhatároztam, hogy naplót fogok vezetni a kedvesemmel megélt szerelmi kalandjaimról… Kalandjaim, mivel nem nevezhető szokványos dolognak, amit mi ketten átéltünk. Ez az első… első élmény egy profival, első élmény hármasban. Mondjuk, semmi nem szokványos ebben a kapcsolatban. Ha azt vesszük, már a megismerkedésünk is milyen kalandos, és egymásra találásunk is eléggé viharos volt… De ez egy másik történet. Ez a történet most a szerelemről szól, az őszinteségről, önmagunk határainak megismeréséről. Szeretek-e annyira, hogy el tudjam viselni, ha a párom egy másik nő karjaiban is átéli a gyönyört? Pláne, ha pont én akarom megélni mindezt, én vagyok az „értelmi szerző”, felbujtó, kerítő, stb. Bízom-e benne annyira, hogy tudjam, ami történik semmit nem változtat meg kettőnk között?

És még ráadásul én sem vagyok közömbös egy másik nő bájai iránt. Tabutéma, biztos sokan sokféle véleményt alkotnak majd róla, de nem baj. Én úgy érzem, mi kiálltuk a próbát, és ez a legfontosabb. Sőt, újfajta mélységeivel ismerkedtünk meg a szerelemnek. Nem kell elfogadni, lehet vele nem egyet érteni és persze nem mindenkinek ez az útja. Én minden esetre hálás vagyok a sorsnak mindenért ami történt, ahogy alakult, és amit megindított bennem.

Éppen egy hete történt, hogy szóba hoztam a Kedvesnél, mi lenne, ha feldobnánk kissé – amúgy egyébként csöppet sem unalmas - szexuális életünket egy harmadikkal az ágyban? Én rögtön nőneműre gondoltam – talán ez is kissé meglepő – de korábbi ezirányú próbálkozásaim alapján az édes hármas tekintetében nekem is inkább egy másik nő jött be. Igen gyorsan haladtunk a megvalósítás irányába, ha azt veszem, hogy első beszélgetésünkkor még a távoli nyaralást céloztuk meg, majd nagypéntek előtti csütörtökön már lázasan kutattunk a neten szóba jöhető lányok után.

Egy gyenge próbálkozás az ismert leszbikus portálon, amikor is úgy döntöttem, nekünk egy profi kell, még akkor is, ha drága, de az ember menjen biztosra…

Másfél óra válogatás nagy-nagy izgalomban, végül megvan a mindkettőnk számára ideális hölgy: 20 éves, bájos, üde, nem látszik profinak és párokat is vállal. Gyorsan döntünk: szombat lesz a mi napunk, délutánra időzítjük a „randit”. Szombaton reggel már teljes a készülődés, fürdök, hajat mosok, sminkelek, körmöt lakkozok. Indulás előtt belenézek a tükörbe: biztos ezt akarom én? Vagy csak meg vagyok őrülve? Végtére a párom egy másik nő karjaiban fog élvezkedni… Na persze nem mellékesen én is…

Elindulunk, végre megnyugszom. Csak a kellemes izgalom marad. A ház elé érve aztán belém áll a gyomorgörcs: alig merek felcsengetni. A lány kedvesen fogad, életben még szebb, mint a képeken. És egyfolytában mosolyog… A hely nagyon kellemes: félhomály, a falak vörösek, az ágytakaró, lepedő is az, az ágy mellett körbe tükrök, megfelelő magasságban elhelyezve… Kellemes, erotikus zene szól. Minden adott egy kellemes kis hancúrozáshoz. Jól jönne most egy bátorító ital: bár az értelmi szerző én voltam, most mégis nekem szállt inamba a bátorság. A lány kedvesen mosolyog: neki sajnos nincsen alkoholos itala. Sebaj, marad a zavar, inkább gyorsan lelépek – vagy inkább menekülőre veszem?- a mellékhelyiség irányába… (Felsejlik bennem: mi van, ha közben ezek már egymásnak is estek, mire visszaérek a wc-ről?) Visszamegyek, nem történt még semmi. Megnyugszom. Talán most kellene angolosan távozni… Párom nyakig felöltözve, lány kedvesen mosolyog és ül az ágy szélén. Vár, nem kezdeményez. Szatén pongyola van rajta, alatta izgalmas fekete bugyi és melltartó. Olyan elveszett vagyok, kedvesem tekintetét keresem, várom tőle a biztatást, a kezdő „lökést”. Valószínűleg látja zavarom, mert magához ölel, ledönt az ágyra, forrón megcsókol. A lány még mindig mozdulatlan, várja hogy bevonjuk őt is, de magától nem tesz semmit.

Végre kicsit oldódok. Megkérdezem, megcsókolhatom-e?

„Hát persze”- jön a válasz és a biztató mosoly. Megcsókolom, finoman bedugom a nyelvemet a szájába, viszonozza. És olyan őrületesen kezd el csókolni, hogy teljesen megfeledkezem mindenről. Simogatom a finom, selymes bőrét. Olyan feszes mindene, őrületesen szexi. Végre, gátlásaim oldódnak, elkezdem élvezni a helyzetet. Megkérem, hogy csókolózzon a párommal. Látni akarom, ahogy egy másik nőhöz ér. Centikre a fejemtől nyelves csókot váltanak. Furcsa érzés. De nagyon izgató. A lány elkezd szuszogni, egyre mélyebben veszi a levegőt. Eltöprengek, vajon tényleg élvezi? Vagy csak a szolgáltatás része ez is? Mindegy, nem kell ezen törnöm a fejem, csak élveznem. Kedvesem lehúzza rólam a nadrágot – talán mégsem a szűk szárú farmeremet kellett volna felvennem? Elég nehezen jön le…) Már csak bugyi van rajtam és egy necc combfix – utóbbi terveim szerint végig rajtam is marad, bár mégsem fog. A bugyi is hamar lekerül – a nagy izgalomban nem is emlékszem már melyikük húzta le rólam végül – és a lány a két lábam között térdel és valami fantasztikus, amit a nyelvével művel. Aztán felpörög minden, egyre izgatottabb vagyok, közösen simogatnak, csókolgatnak, mindketten most az én örömömön „dolgoznak”, nagyon jó nekem! Az első orgazmusom után „csere”: most a kedvesem jön.

Behatol a lányba: furcsa kéjes érzés jár át. Rám néz: fürkészi az arcomat, próbálja róla leolvasni, mit is érzek. Az igazat megvallva van bennem egy kicsi rossz érzés: tudom hogy szeret, tudom, hogy ez csak szex, de mégis, egy rövidke pillanatra olyan távolinak érzem, meg kell érintenem. Simogatom a hátát, hozzá bújok. Közben a lány egyre jobban nyög, szuszog. Ő egyre erősebben mozog benne.

A befejezés. Összebújunk hárman – amennyire az ágy méretei engedik – (Elég keskeny ágy, látszik, hogy nem hármas hancúrozásokra lett tervezve.) A lány felveti, mi lenne ha lezuhanyoznánk? Először én a párommal, aztán ő külön. A zuhanykabin nagyon jó, hidromaszázs is van benne, igaz nem próbáljuk ki, inkább sietünk vissza hozzá. Hátra van még egy órácska, most már mindketten eléggé ellazultunk, egyetlen percet sem akarunk elpazarolni, élvezni akarjuk ezt az élő „gumigésát”

A következő menetben belém hatol a párom: maga a mennyország, leírhatatlan kéj, amikor bennem van… Lehunyom a szemem, bárcsak örökké tartana ez a pillanat…nem várok az orgazmusra, magát az együttlétet szeretném elnyújtani, ameddig csak lehet.

Aztán mégsem így fejezzük be. Újra az „ismerős” felállás: hárman egymás mellett az ágyban: a lány szemben velem, az oldalán fekszik, kedvesem a hátam mögött. Ismét sikoltozós gyönyör a vége, ölelem magamhoz a lányt, szorítom, ahogy tudom. Jól elfáradok, végül is már másfél órája játszunk így az ágyban, hármasban… Teljesen eltelek a gyönyörrel, én irányítok, és ezt élvezem. Most átülök az ággyal szembeni kis fotelbe. Kérem a lányt, hogy elégítse ki a páromat. Maguktól beállnak a 69-es pózba. Nagyon furcsa érzés: egy másik nő szájában van a kedvesem szerszáma. A lány szemlátomást igen nagy buzgalommal és szakértelemmel végzi a dolgát… Nem látom kedvesem arcát, de a hangokból melyek fel-fel törnek belőle, és lába apró kis remegéseiből jól tudom, közel jár már a gyönyörhöz. Pár perccel később hallom az ismerős kis nyögéseket feltörni kedvesem torkából. Mintha egy másik dimenzióba kerültem volna, mintha csak álmodnám az egészet… Nem fáj, csak annyira valószínűtlen az egész. A lány a végén felnéz, ekkor néz csak a szemembe percek óta először. Mosolyog, mosolya kedves, nem kihívó. Kiszalad a mosdóba, felfrissíti magát. Végül még mindhárman összebújunk egy kicsit. Lassan kitelik a kétórás pásztoróra, szedelőzködünk.

Kilépünk az ajtón, és amíg a liftre várunk, összebújunk. Belenézek kedvesem szemébe, és látom, hogy minden rendben van, magához ölel, megcsókol. Jobban szeretem, mint valaha, és érzem, hogy ő is engem. Megnyugszom. Persze rosszul is elsülhetett volna, de ha az ember mindig fél megcselekedni amire vágyik, akkor a tapasztalás sohasem lehet az övé…

Hazafelé menet, mint két lelkes kamasz még vagy százszor kitárgyaljuk a délutánt, minden részletében. Valószínűleg kell ez a „levezetés”… Az élmény annyira újszerű és elementáris, hogy ki kell beszélnünk magunkból… A lány gyönyörű volt, ebben egyet értünk. „Gyilkos a mosolya” - teszi hozzá párom jó párszor még a nap folyamán, mikor már kb. ötödjére hallom, valami belém hasít: ez már kicsit rosszul esik, nem is tudom miért… O.k., többet nem mondja, bár látom rajta nem érti, miért pont ezen akadok ki így…Talán ez az egyetlen mondat, amit nem akartam volna hallani aznap tőle. És hogy lesz-e folytatás? Ha rajtam múlik, biztosan, és különben is, közeleg a szülinapom…