„Sok időt töltöttem R lakásán, egész jól elvoltunk, próbálgattuk, tudnánk-e együtt élni” - ha egy pasi arról áradozik a frissen szerzett nőjének, hogy tavaly egy idegen csajjal smárolt, már az is elég bicskanyitogató húzás, ám a royal flush mégis az, ha megadja a számod az idegesítő haverjának. Ma egy igazán irritáló figura mutatkozik be.
Sziasztok! Nem lesz túl izgalmas történet, de mindenképpen számítok a tanácsaitokra. Nő vagyok, 29 éves, és jelenleg van egy férfi az életemben (32), akivel nem tudom, hogy okos húzás lenne-e részemről hosszabb távra tervezni. Rögtön leírom, miért. A neten „futottunk össze” elég értelmes embernek tűnt, (legyen R a neve) és rögtön találtunk pár közös témát. Igazság szerint gyanúsan túl sokat, mert ha feldobtam neki valamit, arra rögtön rávágta, hogy hogyne, persze, jártas a témában, és az is volt, de nem tudom, hogy net nélkül is ilyen pengén tudná fejből nyomni a válaszokat. Aztán eljött az első találkozó ideje, minden stimmel, egyre többet találkoztunk, végül összejöttünk. És tényleg sok mindent vágott net nélkül is…
Azt hiszem a második randin – ma sem tudom, miért – elmesélt egy olyan történetet, ami nem rám tartozna. Elmesélte, hogy tavaly nyáron része volt „Csók egy idegennel” szituációban, mert lement valami éjszakai szórakozóhelyre és egy idegen nővel smárolt, akinek még a nevét sem tudta, majd hajnalban elhúzott, otthagyta. És hogy neki ez milyen monumentális élmény volt… Miért kötötte ezt az orromra? Mit akart bizonyítani vele? Mert én ettől nem a bikát látom benne, hanem inkább a herpeszest. : D Másik fura húzása: a Nyugatinál jöttünk felfelé, mire megállít minket egy férfi, kiderült, hogy R. barátja. A férfi annyira szenvtelenül méregetett, hogy már nekem volt kínos. Ja, és… R szeme láttára lazán elkérte volna a számomat, amit én nem adtam meg… de R igen. Na, nem ott és akkor. Hanem mélben, vagy nem tudom hogy, szedte ki a számot belőle, R megadta neki, és azóta hívogat. Találkozni akar, de – állítása szerint - semmi többet. A legutóbbi alkalommal a neveletlen majom úgy hívott fel, hogy közben evett valamit, mert néha tele volt a szája és csámcsogott a fülembe, lassan, idegesítően vontatottan beszélt, nagyon lazának akart szerintem tűnni, végül elfogyott belőlem az udvariasság és megmondtam, hogy ne hívjon többet, eddig sem értem, mért hívogatott, hisz megmondtam az első hívásánál, hogy nem fogok vele találkozni semmiképp. Na, ezen is túl voltam. Sok időt töltöttem R lakásán, egész jól elvoltunk, próbálgattuk, tudnánk-e együtt élni. Aztán kaptam egy olyan munkát, ahol pont akkor volt szabadidőm, amikor R-nek nem. Sajnos néhány találkozót le kellett mondanom. Egyik este R hűvösen fogad. Váratlanul azt mondja, „Nem vagyok neki elég megbízható”. Nem értettem, miért nem, vagy mit akar ezzel elmondani. És itt tartunk most. ritkábban találkozunk, és már nem olyan lángoló a dolog. Talán már ő is mást keresgél… Mert ő olyan makulátlan. Persze, úgy lenne kerek a történet, ha az ő verzióját is meghallgatnátok, de képes vagyok annyira analizálni magam, hogy tudjam, mikor vagyok elviselhetetlen, vagy mikor hibáztam. Vagy csak túllihegem és ő így akar finoman lekoptatni. Már az is egy érdekes húzás volt, hogy azt a tolakodó hülyét rám szabadította. De utána R mégis kedves volt velem és az ágyban sem tapasztaltam, hogy le akarna rázni….
