Nekem kéne meghódítani egy férfit?

2012. július 17. 07:34 - Panni CsP

„Tudja, tisztában van vele, hogy együtt lélegzetelállítóak lennénk, de fél és most még meg is ijedt” – Levélírónk megtalálja a tökéletes férfit, de sehol nem találja annak önbizalmát. Lassan kezd az idegeire menni, hogy nem jut vele egyről a kettőre. A jelölt állítólag nem egy tipikus alfahím, és külsőleg sem nagy szám.

 

Történet a következő: megismertem egy férfit. Különleges, más, mint akikkel eddig találkoztam és akikkel az élet eddig összehozott. Megtaláltam benne azt, amit mindig is kerestem, amire vágyom, Ő a nyugalom szigete, nincsenek rá szavak... A jósága nyűgözött le igazán, a külső a belső után "tetszett meg". DE. Nagyon gátlásos, félénk. Én nem vagyok egy elveszett csaj, de ilyet még soha nem kellett tennem, hogy nekem kelljen meghódítani a férfit, mert a külső és belső adottságaim olyanok, hogy erre nem volt szükség soha. Hamar kiderült, hogy az összhang az megvan kettőnk között, szinte félelmetes, hogy mennyire, szinte ikerláng, ahhoz tudnám hasonlítani.

Mint említettem, nagyon gátlásos, szerény férfi, én meg elég határozott vagyok, mindig tudom, hogy mit akarok. Azt mondta, hogy annyira még nőnek soha nem nyílt meg, mint nekem, nem tudott, hogy valamit én nagyon jól csináltam. Napokat végigbeszélünk hónapok óta, mindent megbeszélünk. Amikor már éreztem, hogy lépni kell valamerre, akkor mutatkozott meg először, hogy tényleg nagyon félénk. Fél attól, hogy nekem valaha csalódást okoz, hogy a munkája miatt nem tudná ellátni a kapcsolatban a feladatát. Kifejtettem a véleményem erről neki, hogy nem lenne semmi gond, ne aggódjon emiatt, hogy ezért valamit is a fejéhez vágnék, stb. Türelmes vagyok, nagyon türelmes, de az én türelmemnek is van határa. Egyre határozottabban kezdtem el közeledni felé, mert nem csak félénk, önbizalma sincs, nem hiszi el, hogy ő tényleg JÓ, a szó szoros értelmében, hogy számomra a Tökéletes Férfi. Talán azért, mert ő nem egy tipikus alfahím, külsőleg sem nagy szám. Nem tudom, erre nem tudtam rájönni, hogy miért nem hiszi el, hogy miért nem bízik magában, amikor tőlem annyi megerősítést kapott már... Nem olyan régen kibökte, hogy megijedt a közeledésemtől, mert hogy felé így nő még nem közeledett, ennyi jó szót és kedvességet soha nem kapott és ez kicsit elijesztette. Tudja, tisztában van vele, hogy együtt lélegzetelállítóak lennénk, de fél és most még meg is ijedt. Utána nem kerestem, ő keres, minden nap...de én már nem tudom, hogy mit tegyek, mert lehet, hogy többet ártok, mint használok. Arra hivatkozott, hogy ő tapasztalatlan és nem volt felkészülve megfelelően. Valóban 2 kapcsolata, 2 rövid kapcsolata volt előttem, a csajok akkor is a lehetőséget látták benne - mivel anyagiakban nem szenved hiányt - és említette is, hogy én máshogy közeledtem felé, a belső értékeit vettem előre, máshogy álltam hozzá, mint a pénzéhes nők. Amúgy igen, az anyagi világ nem érdekel, külsőségek is kevésbé, mivel ezek mulandó dolgok. Szóval, nem tudom, hogy mit tegyek, hogy a félelme elmúljon és végre 1ről a 2re léphessünk.

 
2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr384661387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kiloptaelanevem 2012.07.17. 14:57:35

péklapát, pofon, terapeuta. Mama pici nyámnyila kisfia, nőjjön fel végre. Ha nem megy neki, így járt. Mi kellene még neki h bízni tudjon?!

Reactor 2021.12.12. 22:41:31

Kedves cikkíró! Egyenjogúság van, nemde? Mi volna ha ennek szellemében te lépnél? Ha fontos neked a kapcsolat, te is tehetsz ám érte, nem mindig mindenben a férfira kell várni.
süti beállítások módosítása