sziasztok! ’Imrét’ 4 éve ismerem és 1 éve él velünk. Túlságosan beépült már ahhoz, hogy haragudjak rá. Nekem két gyerekem van az előző házasságomból. Imre rendes velünk, elhalmoz minket ajándékokkal, a gyerekek kaptak tőle fényképezőgépet, ruhákat, még pénzt is adott volna, ha nem mondom neki, hogy nem szorulunk rá. Imre egy évvel idősebb nálam, én 43 vagyok. Ami egy kicsit zavar, hogy Imre egyre inkább átveszi az apa szerepét.

Néha a saját érdekeit is háttérbe tolja a mi kedvünkért. Önfeláldozó. Ez mind nagyon jó. Ellenőrzi a gyerekek háziját, rendrakásra utasítja őket, megszabja a programjukat. Ami egy apánál rendben van, de nekem mégse tetszik, hogy apjukként viselkedik, mert nem az. Van egy ilyen érzésem. Ha netán úgy döntenék, hogy hozzá megyek, akkor már elnézném az ilyesmit, de még szerintem túl korai. Olyan is volt, hogy a gyerekeim falaztak neki, míg ő elvitte a kocsimat külső-belső takarításra, ajándék gyanánt. De én azokban az órákban nem tudtam, mi van, mert a gyerekek csak titkolóztak meg nevetgéltek, én meg nem tudtam, hogy most ellopták, vagy a pasim törte össze. Azzal járok munkába, kellemetlen lenne egy ilyen eset. Ha bennem van a hiba, térítsetek észhez, de ha nem, hogyan mondjam meg neki, hogy ne szálljon ránk (ez erős szó, akkor ne vigye ennyire túlzásba) úgy, hogy ne bántsam meg? Ne érezze úgy, hogy a sok jó ellenére, amit tett, letolást kap. Ő már teljesen beleélte magát az apaszerepbe (neki nincs gyereke) de nem biztos, hogy én akarok még egy férjet.

---

Ha tetszett a poszt, kommentelj, ha viszont inkább saját élményekre vágysz, gyere a Csajok és Pasik társkereső oldalára. A több százezer ismerkedni vágyó közül sokan szívesen megismerkednének Veled. Nézegess fotókat, levelezz, böngéssz, flörtölj!