„Amikor megismertem a lányt, nagyon boldog voltam, büszke voltam rá, hogy ilyen nőm lehet, most kicsit magamba vagyok zuhanva” – hát akkor vigasztaljuk meg. Bár nehéz lesz, mert a nője a volt pasijával lóg, herdál, és úgy tűnik, nem igazán érdekli a jelenlegi kapcsolata.
A barátnőm fél éve lakik nálam. Az utóbbi időben egyre többet mászkál a volt barátjával, aki első alkalommal becsöngetett hozzám, mert megadta a címem neki, és simán kikérte őt, mintha az apjától kérné el a lányát. Fél napokat csavarognak. Az első ilyen eset után megkérdeztem, hogy ki ez és miért mászkál vele? Nem gondolja, hogy ez engem zavarhat? És: Miért nem szól, ha idegent hív ide? Azzal jött, hogy napok óta az exe hívogatja, (nem az, akivel előttem járt, hanem az, akivel már 8 éve szakított) mert találkozni akar vele.
Ő volt meglepve, hogy hogyan képzelem, hogy ő azzal a férfival… neki különben is van barátnője – nem tudom, ez mennyire függ össze, illetve vígasztalhat engem, mert ez a tény nem zár ki semmit, és nem akadályozná őket abban, ha esetleg vízszintesen kívánnak nosztalgiázni. Szerintem őt úgy nevelték, hogy neki mindent lehet, mert jó nő és ebben a tudatban nőtt fel. Eddig a legnagyobb problémám vele az volt, hogy képtelen voltam takarékosságra nevelni őt, ezzel az ő pénzét is védve, mert hajlamos még ma is bután költeni, ha valaki valamire rábeszéli, megveszi, veszélyes ha sok pénz van nála. Én azon problémázom, hol tudok 100 ft-al olcsóbban vásárolni alapvető élelmiszert, ő meg gyakran komplett hétvégéket tölt bevásárló központokban és nem üres kézzel jön haza.
Annyi még, hogy a neten ismertem meg és azóta még mindig nem törölte a profilját, még csak nem is rejtette el, ugyanúgy elérhető bárkinek. Amikor megismertem a lányt, nagyon boldog voltam, büszke voltam rá, hogy ilyen nőm lehet, most kicsit magamba vagyok zuhanva. Most már nem vagyok biztos magamban. Még nem történt semmi egyértelmű és visszavonhatatlan, de most úgy érzem, mintha elmúlt volna az egész.
Miért kereste fel az exe, ha nem akar semmit? én egyetlen exemmel sem tartom a kapcsolatot, mert minek. És ő miért mászkál vele, engem ennyire semmibe véve? Vagy nekem kéne megérteni ebből valamit, amit más férfi simán megértene, és bennem van a hiba, mert az egész csak a szerzésről szólt, és amikor ott van mellettem a vágyam tárgya, elnéző vagyok vele.
Vannak felé elvárásaim, de azok a további közös életünket szolgálnák, nem pedig börtönt építene. Most már teljesen sikerült megismernem őt, és ezek után rajtam áll, hogy el tudom-e fogadni ezeket a dolgait, vagy sem. A túlzott féltékenység is tönkre tehet egy kapcsolatot, de ő átlépett egy határt, tehát ez a féltékenység kicsit sem túlzott. Úgy tudom, az a tartós kapcsolatok egyik feltétele, hogy békén hagyni a másikat, nem avatkozni a dolgaiba. De nem határok nélkül. Mit kéne csinálnom? Néznem és tűrnöm? Feltételeket szabni? Üdv: VK-
---
Ha tetszett a poszt, kommentelj, ha viszont inkább saját élményekre vágysz, gyere a Csajok és Pasik társkereső oldalára. A több százezer ismerkedni vágyó közül sokan szívesen megismerkednének Veled. Nézegess fotókat, levelezz, böngéssz, flörtölj!
