Kísérőnek kellek csak neki

2013. október 02. 07:30 - csajokespasik

Ha a lány fadarabként reagál mindenre, amit mondasz, nem biztos, hogy benned van a hiba. Levélírónk kifogott egy fura lányt, és abban bízik, hamarosan érzelmeket is tapasztalni fog nála. Azt is szeretné elhinni, hogy akivel már két hónapja nyűglődik, nem csak elviseli, de kedveli is.

 

Sziasztok! A tegnapi posztban felvázolt lányoknak másik fajtája is van, ez sem pozitív, de legalább lájtosabb kiadás … Megismertem egy lányt, akivel minden jól indult (és valamilyen szinten ma is jó) csak vannak bizonyos… hát, hibái. De nem is nevezném hibának, nem tudok rá más szót, (a ’defekt’ szót nem illik használni nőre). Már régóta ismerősök voltunk a közösségi hálón, egyszer gondoltam egyet és elhívtam. Ülünk egy helyen. Első randi. 10 perc múlva megkérdezi, hogy miért akartam vele találkozni? Én meg elmondtam, hogy tetszik és kíváncsi voltam rá. Meg akartam ismerni. Válasz: ja. Aha. Jó.

Nem azt vártam, hogy a nyakamba ugorjon vagy valami, csak egy kicsivel lelkesebb reakciót… Az a baj vele, hogy ha mesélek valamit, ami vagy vicces, vagy drámai, vagy éppen semmilyen, alig látok érzelmeket az arcán. És néha ezt összetévesztem az érdeklődés hiányával. Mert a kettő között nincs nagy különbség. De ha untatnám, vagy nem érdekelném, nem hívna. Merthogy sokat találkozunk. Hagytam, hogy ő is hívjon engem, ne mindig csak én őt… hívott is. De ez a dolog nem változott. Mindegy, ettől még tetszik a lány, bármi lehet ebből, változhat még - biztatom magam.

Ez már 2 hónapja tart és egyre inkább az az érzésem, csak kísérőnek kellek. Nem tudok már rajta eligazodni. Legutóbb simán bejelentette, hogy diploma után elmegy az országból. Csak ilyen egyszerűen beszúrta egy beszélgetésbe, ahogy most írom. Kimondta, és vagy reagálok, vagy nem, nem tudom úgyse leszűrni, miért mondta és mit várt tőlem. Lehet, nem is érdekelte volna, mit szólok. Semmi intimitást nem akar tőlem, csak azt, hogy menjünk el ide-oda. Olyan, mintha aludna és forgolódna közben. Láttam már ilyet, léteznek érzelmi rokkantak, vagy legalábbis olyanok, akik nem tudják kimutatni. Van egy informatikus kollégám, aki szintén nem tudja kimutatni az érzelmeit, akiről onnan tudom, ha nagyon lesújtotta egy szakítás, hogy ül robotarccal a monitor előtt, és halkan annyit mond „ez olyan rossz érzés” – olyan hangsúllyal, ahogy én szoktam mondani, hogy esik az eső. És kész. Kicsit kiakadtam, de ez van. Bízom benne, hogy teljesül a nem túl nagy vágyam, és egyszer nem úgy fogok majd gondolni rá, hogy elvisel engem, mert már több együttérzést, érzelmet, reakciót látok rajta.

---

Ha tetszett a poszt, kommentelj, ha viszont inkább saját élményekre vágysz, gyere a Csajok és Pasik társkereső oldalára. A több százezer ismerkedni vágyó közül sokan szívesen megismerkednének Veled. Nézegess fotókat, levelezz, böngéssz, flörtölj!

 
1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr265547072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Joe69 2013.10.02. 22:56:46

Volt nekem is ilyen ismerósöm.A pasifelhőépîtés legbetegesebb müfaja. Nem ad semmit,nem nyújt semmit,csak elvárja,hogy foglalkozz vele,járj utána. Vagy te azt hiszed,hogy várja,ő meg persze nem tagadja le.Annyira semmi,hogy ez teszi érdekessé,hogy képes vagy utàna jàrni,mert azt hiszed,van számodra egy titok ott a mélyben. Van a ló..szt, de mire rájössz,elcsesztél egy csomó időt..
süti beállítások módosítása