„Miért mondta, hogy senki más nem kell neki, csak én? Ha ő csalna meg, én nem fogadnám vissza” - egy vita után a pasi lelép, a csaj meg azt hiszi, ezzel vége is a kapcsolatnak. Találkozik egy másik sráccal, és utána derül csak ki, hogy párja nem is úgy értette a szakítást. Egyszerű kérdés egy bonyolult történetben.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Kedves Blog! A történet eleje bonyolult, így csak a lényeget emelném ki. Másfél éve vagyok együtt valakivel. Pár hete történt köztünk egy vita. Bejött a boltba, ahol dolgozom és olyanokat vágott a fejemhez, hogy én kiszolgáltatom magam vele, mert egy csomó mindent ő intéz. Erre azt mondtam, hogy tőlem az egész kapcsolatot abbahagyhatjuk, csak hogy nyugodt legyen. Nem tudom, mit vár. És nem érzem úgy, hogy kiszolgáltatom magam vele. Azt hittem, ezzel vége, nem kerestem napokig, ő se engem. Nem éltünk együtt, így maradt hely és idő az eltűnésre.
Pár nap múlva találkoztam egy fiúval, akit már régóta ismerek és történhetett volna valami, ami nem történt meg, pedig volt rá esély..., elmentünk egy helyre, majd utána hozzá, de nem lett semmi, csak dumáltunk. Napokkal később a párom felhívott és teljesen természetes hangon kezdett el beszélni lényegtelen dolgokról, mintha semmi sem történt volna korábban. Hogy elmegy most gyógyszertárba, ide meg oda, tegnap itt és itt volt, amúgy mikor találkozunk? Állandóan azt hallgattam tőle, hogy én sosem veszem ki a részem a kapcsolatból (mit kéne kivenni, amikor nem élünk együtt??) meg, hogy nem törődöm vele, meg amit nyújtok, az nem sok.. Volt olyan, hogy lehülyézett mások előtt. Találkoztam vele és elmondta, hogy tud arról, hogy én felmentem ahhoz a sráchoz. Igen, mert én abban a hitben voltam, hogy vége, de még így sem csaltam meg. Nem volt olyan erőteljes a reakció, mint vártam, pedig iszonyúan féltékeny is mindezek mellé. Azt mondtam, úgy éreztem, hogy vége. Erre ő: hogy gondolhatok ilyet?
Örülnöm kéne, hogy ezek után visszafogadott, lesnem kéne minden apró kívánságát, és bizonyítani. De kell nekem második esély? kell nekem egy olyan kapcsolat, ahol követelőzésnek vagyok kitéve? Azt mondta, hogy ne hagyjam el, mert nagyon szeret és megpróbál megváltozni, össze szeretne költözni velem és nem akar mást. Az se érdekli, ha lefeküdtem azzal a sráccal. Lehet így folytatni egy kapcsolatot? Hogy már alig hiszünk egymásnak? Megváltozott valami köztünk, talán visszavonhatatlanul. Megkérdeztem tőle, hogy ha lenne egy lehetősége, ő megcsalna-e? azt felelte, nem tudja. Ezen eltöprengtem, mert nem esett jól. Talán csak azért mondta, hogy visszavágjon. De akkor miért mondta, hogy senki más nem kell neki, csak én? Ha ő csalna meg, én nem fogadnám vissza. Még hozzátette, hogy úgyis elmondaná annak az X nőnek, hogy van barátnője. És ez automatikus kihátrálás, ha az X nőt nem zavarja ez a tény? Bocs, ha zavaros voltam.
