Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Nem is tudom, hol kezdjem. A szüleimnek nem volt teljesen felhőtlen a házassága. Kilenc-tíz éves korom körül édesapámnak volt egy szerelmi viszonya, aminek majdnem válás lett a vége, aztán apám visszakozott, és onnantól „jó fiúvá” vált, (úgy gondolom) nem lépett többé félre. Anyám ebben a zivataros időszakban olyan mérhetetlen gyűlölettel tudta kimondani a „kurva” és a „szerető” szót, hogy az már szinte borzongató izgalommal töltött el. Arról nem is beszélve, hogy világ életemben „apás” voltam, és még ebben a helyzetben is 100%-ig hozzá húztam.

Szóval, nem tudnám megmondani, hogy és mivel kezdődött, de tény, hogy ízig-vérig szerető típussá cseperedtem: imádom a szexet, a szexnek minden formáját, totál gátlástalan vagyok az ágyban, és a tiltott gyümölcs a végletekig képes korbácsolni a vadászösztönömet és a vágyaimat. Jó néhány pasival a hátam mögött, 35 évesen kijelenthetem, hogy számtalan férfival volt dolgom, de a hivatalos kapcsolataimat egy kezemen össze tudom számolni. Ha őszinte akarok lenni, a nyíltan vállalható, legális kapcsolatok mélységesen untatnak. Végtelenül szórakoztat, amikor szeretőkről, titkos viszonyokról szóló internetes fórumokon olvasom a sok kígyót-békát kiáltó álszent (főleg) női hozzászólót. Te jó Isten, mit össze tudnak hordani! Hányszor olvastam már: „ha engem megcsalna a párom…” Hölgyeim, legyenek erősek! Megteszi(k)! Mindannyian! Levadászhatatlan pasi NEM létezik! Na jó! Pontosítok. Én eddig egyetlen eggyel találkoztam. Nem is próbálkoztam vele. Valami olyan varázslatos aura lengte körül őt és a kis családját, hogy szinte tapintani lehetett a szikla szilárd, megbonthatatlan egységet. Ez előtt csakis meghajolni lehetett.

A többiek viszont...! Igen, van, aki csak szökőévenként, van aki csak hosszabb cölibátus következtében (pl. tartós távollét esetén), és van, aki csak pityókásan. De MEGTESZIK!!! Van, aki csupán egyetlen-egyetlen-egyszer életében, de a többségre nem ez a jellemző! Alapszabály, hogy minél szorosabb a póráz, annál csábíthatóbb a pasi, és a legminimálisabb lazulást kihasználva fog félrelépni az illető. Ezt ajánlom a figyelmébe minden megszállottan féltékenykedő fúriának!

Életem egyik legészvesztőbb numerája egy olyan pasival történt, akit még pisilni is csak felügyelettel engedett ki az asszony. Egy helyen dolgoztunk mindannyian, vicces módon a nő szúrt ki hamarabb, én pedig nem értettem, miért méreget első pillanattól vasvillaszemekkel. Aztán megláttam ŐT, a pasiját, és megértettem, hogy valószínűleg így méreget minden friss húst, aki esetleg veszélyes lehet az ő szeme fényére. Két hónap óvatos flörtölés és számtalan lopva elküldött sóvárgó pillantás után, egy félreeső irodában, vicces módon a féltékenykedő csajától légvonalban talán 20 méterre lettünk végül egymáséi. Ezt követően úgy ráérzett a dolog ízére, hogy alig lehetett levakarni. Miután továbbléptem (munkahelyileg és pasi fronton is), azért továbbra is nyomon követtem az előmenetelét, és elégedetten konstatáltam, hogy sikerült kiengednem a szellemet a palackból! Innentől kezdve szegény ember minden adódó alkalmat megragadott, amit a szoros póráz mellett csak tudott.

De volt még négy gyermekes mintaférj, friss vőlegény, távkapcsolatban sínylődő szerencsétlen, üzleti útra elengedett házi nyuszi, elhanyagolt házibarát. Idősek és fiatalok, tapasztaltak és tapasztalatlanok, rutinos félrelépők és először szárnyukat próbálgatók.

Egy időben egy szingli fiúval találkozgattam. Értsd: időről-időre hatalmasakat keféltünk, persze csak titokban. Aztán belépett az életébe egy lány, akibe őrülten beleszeretett. Öröm volt rájuk nézni! Egy igazi álompár! Tisztára, mint a mesében. Közben engem is másfelé terelt a sors. Kábé 5 év múlva újra találkoztunk a sráccal egy csapatépítő tréningen. Az első félóra a „hogy vagy?” és a „mi történt veled?” jegyében telt. Családi fotókkal (elvette feleségül a nagy Őt, született két imádni való, álomszép kislányuk, csodás harmóniában éltek). Gyönyörű, verőfényes májusi délután volt, a Duna parton kábítóan illatoztak a fák. Aztán összevillant a szemünk és már fent is voltunk a szobájában. Este lett, majd éjszaka… Esküszöm, ilyen csak a filmekben van! Ülve, állva, a zuhany alatt és kint a teraszon a korlátnak dőlve, a legkülönbözőbb pózokban, órákon át… Éjfélkor tikkadtan pizzát rendeltünk, aztán folytattuk reggelig. Reggel kapott egy puszit és mindenki ment tovább a maga útján. Szegény… Azóta rendszeresen keres, sürget, hogy találkozzunk újra. Összefoglalásként a dolog margójára annyit tudnék még ideírni, hogy a tévképzetekkel ellentétben ezeknek a pasiknak a 90 százaléka CSAKIS szeretőnek jó!!!

A közvélemény úgy könyveli el a szeretőt, hogy egy szerencsétlen, buta, vagy épp naiv, reménykedő kis lotyó, akinek elég annyi, hogy néha kap egy kis farkalást meg pár jó szót. Az ideje nagy részében otthon sóvárog az imádott pasi után, egyedül tölt minden ünnepet, egyedül nyaral-telel, és vár…. vár…. vár…. Ezen mindig nevetnem kell! Nagy többségüket szex után már tessékelem is kifelé, és csakis örülni tudok, hogy nem én vagyok az, aki ebben a pillanatban haza várja őket. Azt hiszem a nők túlnyomó többsége kinyírná, elhagyná, megfojtaná élete párját, ha az félrelépne. Nekik hadd biggyesszek ide a végére egy csattanós és frappáns sztorit.

Egy két gyermekes családapával kavartam éppen, aki egyszer azt találta mondani, hogy úgy felpiszkáltam legutóbbi randinkon a libidóját, hogy miután hazament tőlem, úgy megdugta az asszonyt, mint még soha. A nő szabályosan a fellegekben járt. Ennél nagyobb bókot azóta sem kaptam! :)