Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Vannak olyan férfiak, akik a megcsalást nem úgy értelmezik, hogy megcsalás. Valahogy megbeszélik saját magukkal, saját maguknak, hogy ez a félrelépés valójában nem is megcsalás. Ez egy hasznos képesség, legalábbis ők biztos annak élik meg. Hogy úgy hajlíthassák a valóságot, hogy az nekik rendben legyen és még ők maguk is elhiggyék. Számos oldalon olvastam nem egy beszámolót, amik arról szóltak, hogy a gyanú meg van, és már nem sok tartja vissza az illetőt, hogy nekiálljon kutakodni és nyomozni a megcsalt fél.

Vannak olyan férfiak, akik a megcsalást nem úgy értelmezik, hogy megcsalás. Valahogy megbeszélik saját magukkal, saját maguknak, hogy ez a félrelépés valójában nem is megcsalás. Ez egy hasznos képesség, legalábbis ők biztos annak élik meg. Hogy úgy hajlíthassák a valóságot, hogy az nekik rendben legyen és még ők maguk is elhiggyék. Számos oldalon olvastam nem egy beszámolót, amik arról szóltak, hogy a gyanú meg van, és már nem sok tartja vissza az illetőt, hogy nekiálljon kutakodni és nyomozni a megcsalt fél.

Az én párom egyszer már félrelépett – egy, idén a nyolcadik évébe lépő kapcsolatról beszélünk – de megbocsátottam és folytattuk. Nem vagyok az a fajta nő, aki ilyen helyzetekre vár, hogy bonthasson. Egyetlen éjszaka volt – vallotta az elején, és megmagyarázza, hogy nem tudatos megcsalás volt. Aztán később kiderült, mint bevallotta, hogy nem egy éjszaka volt, hanem egy 2 hónapos valami, amit ha nagyon akarok, kapcsolatnak is nevezhetnék. Akkor azzal védekezett, hogy nem sokszor voltak együtt… hát, jó, messziről jött ember… Tehát a gyanúm megalapozott, a hajlam meg van benne, hogy félre menjen.

Egy átlag nőnél eleinte csak azt súgja valami, hogy nem rendben mennek a dolgok. Ezek az elején apróságok (tudom, mert már átéltem ezt) aztán felmerül benne az „esetleg” szó, utána a „talán” végül az önnyugtató „á, nem is”. Hátha más áll a titkolózás hátterében, ami nem rád tartozik, de biztos nem megcsalás. De amikor az ágyban azt érzed, hogy a párod nem rád készül, másvalakinek tartogatja magát, és téged most csak lerendez, meg amikor a telefon állandóan a zsebében van, lehalkítva, noha korábban kirakta az asztalra és a leghangosabbra állította a csengőt… Tehát van egy változás. Amikor azt mondja, azért nem jön haza, mert a haverokkal találkozik, de korábban részletesen elmondta, kivel, hova és esetleg téged is elhívott. Ekkor jön a telefon és e-mail nézegetés, kutakodás, lazának szánt kérdezősködések, ami már túllép az egészséges féltékenységen. Ennek már oka van. A kutakodás = bizalmatlanság.

Nálam az sokat elárul, ha egy kérdéssel zavarba tudom hozni. És onnantól ketyeg az óra. Meg akarsz bizonyosodni, hogy nem csal meg, állandóan ezen agyalsz. Ez eltávolít a párodtól. Aztán az idő: kivárod, míg hibázik. Egy nőnek megalázó, ha a párja mást keres magának, legalább annyira, mint mikor nyomozni kell utána.

Hogyan és miket kérdezzek tőle? Mennyire meggyőzően tagad, vagy próbál beadni valamit, mivel árulja el magát? Nincsenek megfelelő kérdések, nincs energiám sem arra, hogy valami csapdába csaljam, vagy várjam, míg lebukik. Ha nem, ha csak félreértés, vagy egy ártatlan flört, te nem tudod ezt sem. Máshonnan megközelítve: a sok gyanakvás mind odavezet, hogy a másik meginog, megutál, és ezzel én teszem tönkre a kapcsolatot. Nem tudsz joggal gyanakodni, amíg nincsenek egyértelmű tények, de ha már egyszer megcsaltak, sok előnyöd van, úgymond egy nem kívánt, de hasznos rutin. A lényeg, megint azt érzem, mint akkor. Várok és kiderül magától (?) Ha egyenesen megkérdezem, úgysem kapok egyenes választ. Tőle nem. Mik a tények? Távolodik tőlem, nem a szemembe néz, kevés párbeszéd, sok kimaradás – mint akkor.