„Sokáig azt hittem, hogy Berni a tanárnője, de nem, kiderült, hogy ő egy másik ex nője. Ezeket marhára nem esik jól végighallgatni” - a pasi heti egyszer jön a fővárosba, majd szalad is vissza. Úgy tűnik, Levélírónk jobban rajong a pasiért, mint a pasi őérte. Mit tehetünk, ha a kiszemelt férfi egyszerre két ex-nő után is kesereg?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Az a baj, hogy nem mi választjuk, kibe szeretünk bele. Ha így lenne, sokkal könnyebb lenne mindenkinek. Az önbizalom egy nagyon törékeny dolog, az enyém sem penge, pár ócska szakítós-szöveg és csalódás után, így ne legyetek túl szigorúak velem, amikor ítélkeztek. Van egy srác, akivel sokáig csak barátok voltunk – eddig még semmi érdekes. Ő bejön nekem és én is bejövök neki, csak az a gond, hogy nemigen tesz semmit. Egy héten egyszer jön a fővárosba, 1 napot marad és már megy is vissza. Volt, hogy úgy jött és ment, hogy nem is találkoztunk, de általában a heti egy alkalom létrejön.
Ilyenkor csak beülünk valahova és beszélgetünk. De a csókon és pár szép szón kívül többet még nem kaptam tőle. Úgy érzem, sokat beszél mellé. Sokat mesél a volt párjáról, aki tanárnő abban a városban, ahol ő lakik. Néha szóba hozza, mintegy véletlenül beleszőve valami sztoriba, és öntudatlanul vonatkoztatva, hogy „hát, a Berni ezt egész máshogy csinálta volna...” és én sokáig azt hittem, hogy Berni a tanárnője, de nem, kiderült, hogy ő egy másik ex nője. És ezeket marhára nem esik jól végighallgatni, de nem reccsenhetek rá, hogy figyelj, unalmas vagy, felejtsd el őket. Én úgy vagyok ezzel, hogy az exekkel egyáltalán nem tartom a kapcsolatot, se barátit, se mást. Minek? Érdekli, mi van velem. Tud szépeket mondani élőben és chat-en is, de ennél többet várok. Olyan még nem fordult elő, hogy ő hívott volna meg magához, én meg nem kértem, mert nagyon ostobán hangzana az, hogy „Hívj már meg magadhoz!” vagy „Miért nem hívsz meg már?”.
Erős a gyanúm, hogy még az exe (vagy exei) jár a fejében, ahogy mesélte, a tanárnőt azóta már el is jegyezték, úgyhogy ott nem sokat remélhet. A héten úgy tervezzük, megint találkozunk, de nem tudom, hogy mit van jogom számon kérni tőle és mit nem? Ha nincs semmi köztünk, mihez van közöm? Ezek olyan kérdések, amikre lehet válaszolni, és minél több a válasz, annál több a többi kérdés. Talán az lenne az ésszerű megoldás, hogy feladjam, de ez nem olyan könnyű, mint leírni. A feladás alatt azt értem, hogy nem akarok tőle többet, és csak találkozunk, úgy, mint két ember. Ha kerülni akarna, nem keresne egyáltalán és nem is levelezne velem olyan sűrűn.
