Tévhit, hogy a sofőrök állandóan úton vannak. Levélírónk arról panaszkodik, hogy amint megtudják a kiszemelt nők, hogy ő sofőr, eltűnnek a képből. Talán azt hiszik, egy megbízhatatlan csavargóval van dolguk, akit alig fognak majd látni, ha kapcsolatba bonyolódnak vele. Esélyt sem adtak neki, pedig szívesen elvitte volna őket egy körre.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
37 éves vagyok, 180 magas, átlagos. Foglalkozásomat tekintve hivatásos sofőr vagyok 4 éve. Egy ideje nem találok barátnőt, társat, partnert, pedig minden jól alakul az elején, de amint megtudják, hogy sofőr vagyok, a kapcsolatot megszakítják velem. El kéne titkolnom, amíg lehet? Szerintem hibás fogalom él az emberek fejében a sofőrökről, hogy sokat vannak úton és nem lehet rájuk számítani. De sokféle sofőr van, van amelyik hetekre elmegy, van, aki minden este otthon alszik. Én belföldi vonalon vagyok, saját járművel, és ritkán van, hogy éjszaka is melózom.
Van, hogy éjszaka is menni kell, de ez nem jelenti azt, hogy napokra eltűnnék. A hölgyek nem indokolják, miért nem kívánnak velem kapcsolatba bonyolódni, csak érzem, hogy nem tetszik nekik a foglalkozásom, mert amikor elárulom és mesélek róla egy keveset, akkor nem túl lelkesek. Biztosan kiszámíthatóbb lenne egy bankfiókban ülni. Az egyik meg is mondta, hogy ez így neki nem jó. Mit tudok csinálni? Az utóbbi egy évben csak egy egyéjszakás kapcsolat jött össze. Három nővel próbálkoztam és nem lett sok. Az sem mellékes, hogy egy huszonéves átlag nőnek néha már van saját lakása, anyagilag sem függ senkitől, tehát nem kell rám támaszkodnia, el se várja.
Volt egy nő, aki éjszaka melózott egy szórakozóhelyen és nyíltan megmondta, hogy járt már sofőrrel és megbánta, mert a munkájuk miatt épp „váltották egymást” és alig találkoztak. Amikor ő fáradtan ért haza, a párja akkor ment melózni. Rendben, de én egy teljesen új ember vagyok, adhatna egy esélyt. De nem. Nem értette meg. Hogyha az emberben kialakul egy előítélet, attól nehéz szabadulni. Ha tudnék órarendet magamhoz, írnék, már egyből bele a hirdetésbe... de ahhoz kéne valaki, akihez hozzá tudnám igazítani és megbízna bennem.
