Amikor a férfi átbillen a Sötét oldalra

2016. január 08. 07:47 - csajokespasik

„Azt sosem értettem, hogy miért nem képes egy nő kilépni egy haldokló kapcsolatból. Persze, lehet tartóerő a pénz” - aki egy másik embertől várja, hogy megoldja a pszichológiai problémáit, és mindenben helyette döntsön, végül egyedül marad. A tanácstalanság éppúgy lehet a potencia problémák egyik kiváltó oka, mint az, amikor egy nő elkezd nem férfiként bánni egy férfival.

 

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

 

Hi! Bírom, amikor pár poszter így zárja sorait: „várjak még, hátha rendeződik, vagy itt és most én mondjam ki a véget és zárjam le?” - a választ komolyan vadidegenektől szeretné? Nekem ez úgy hangzik, hogy ő már rég döntött, csak megerősítés kell neki, ki tudja, miért. A döntésképtelenség súlyos betegség, és én a volt párom révén megtanultam, milyen könnyen átbillen az ember a Sötét oldalra, és még abban is kikérni mások véleményét, hogy rántottát csináljon holnap reggelire, vagy lágy tojást? Finoman szakítottam vele. Nem így akartam. Nem hagyott más választást.

Kezdetben bántam és azon meditáltam, felhívjam-e? De ha felhívom, akkor találkozni akar... Hagytam inkább. Ne kezdjük el megint. Nagyon magányos lettem. Aztán jött egy kis - nem magányos - piázás, baráti beszélgetés (ami többet segített, mint akármilyen lélekgyógyász). Lassan gyógyultam, összeszedtem magam – magamtól. Ahogy észleltem, a külvilágban semmi sem változott. Végül szinte belebotlottam egy nőbe, akivel ellentmondásosan és körülményesen bár, de gyógyulgattam tovább. Amikor megismertem, még foglalt volt. Egyszer megkérdeztem tőle, miért vállalja értem a kockázatot? „Egy boldogtalan kapcsolathoz elég 1 boldogtalan ember is” – a kacifántos gondolkodásmódját külön szeretem benne. Jó vele beszélgetni a világ dolgairól, és lehet is, érdemes is. Ami tetszik, az a magabiztossága, ami a korábbi barátnőmből hiányzott, mindent én csináltam, egyedül alig bírt bármit is tenni. Kamaszkora óta versengett önmagával, a sok elvárással a szüleitől és a világtól, amivel nem tudott megbirkózni. Az apja sose bocsátja meg neki, hogy nem lett fogorvos, mint ő, hanem más pályát választott. És ezért lett olyan, amilyen. Egy súlyos, önálló döntést hozott egykor: és ezért lett ma önállótlan (?) Néha tisztán éreztem, amikor vitáztunk, hogy most valójában az apjához beszél, nem hozzám, őt látja bennem. És amikor észrevettem, ahogy húz le magához, a saját energiamezejébe, annyira, hogy már hatást gyakorolt rám, kénytelen voltam szakítani vele. Néha olyan volt, mint egy betegség, ami rám is átragad.

Én azt nevezem Sötét oldalnak, amikor a nő teljesen átformál egy férfit, és nem pozitívan. Látom néhány ilyen barátomat, aki 5 év alatt teljesen megváltozott, nem a jó irányba... hanem pincsi-irányba. Ez mind az öltözködésén, mind a hozzáállásán megmutatkozott. Van olyan férfi, aki pont ezt keresi, egy pótanyát. De azért nem ez az átlag jellemző... A potencia problémák egyik kiváltó oka, amikor egy nő elkezd nem férfiként bánni egy férfival - aki hagyja is magát faragni.

A jelenlegi barátnőmmel kapcsolatban: sosem hittem igazán, hogy az enyém lehet. Nem terveztem vele hosszútávra. Ő viszont egy idő után annyira átélte a szerelmet, hogy már nem tudott lefeküdni a párjával. Észrevettem, hogy az elhanyagolt kapcsolatban élő nők szenvedéllyel vetik bele magukat az új kapcsolatba, s míg a férfiak titokban művelik, ők fegyverként rántják otthon elő, ha sarokba szorítva érzik magukat. Most ez úgy hangzik, mintha pejoratívan beszélnék róluk, pedig maximálisan tisztelem azt a nőt, aki kiáll magáért. De azt sosem értettem, hogy miért nem képes egy nő kilépni egy haldokló kapcsolatból. Persze, lehet tartóerő a pénz, lehet, hogy esetében volt is, ezt nem tudom, de ha nem a pénz és nem egyéb fizikai dolgok, akkor mi még? A megszokás? Vagy fél elhagyni, mert megveri? Jobban megéri neki ellentmondani a természetének, lemondani vágyairól egy lejárt dologért, mint boldogan élni? Mások mondják meg, mit tegyen...?

Az elején sokat dolgoztam rajta, míg teljesen odaadta magát, de nem hárította a közeledésem. Sokáig hallgattam tőle, hogy még vár egy kicsit. (MIRE?) Hát, amíg otthon rendeződnek a dolgok. Aha. Erre szokták azt mondani, hogy arra várhatsz. Végül - némi beszélgetés után - megunta ezt az életmódot és mellettem kötött ki, immár legálisan vagyunk együtt. Bár a volt párja még mindig írogat rá.

Summázva: Aki egy másik embertől várja, hogy megoldja a pszichológiai problémáit, és döntsön helyette mindenben, az mindig egyedül lesz. Mindezzel csak azt akartam mondani, hogy nem elkeseredni kell, mert mindig van még egy nő. Akit lehet, hogy elérhetetlennek gondolsz, de valójában azzal, hogy bepróbálkozol nála, csak őt is megváltod egy rossz kapcsolatból. Van olyan nő, aki a legritkább esetben dönt magától. Lásd a sok kérdőjeles írást itt, és a hasonló végmondatokat, mint amivel az elején kezdtem.

Üdv:

P. R.

 
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr718250940

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása