„Ha nem utálnám a giccses „Nagy Ő” meg az „Álmaim Nője” - kifejezéseket, akkor használnám rá” – Levélírónk annyira beleszeretett a frissen érkezett kolleginába, hogy jelenleg teljesen a hölgy varázsa alatt áll. A munkahelyi kapcsolatok elég rázósak tudnak lenni, egyrészt a pletykák miatt, másrészt, egy esetleges szakítás után, a másik elől bujkálás miatt.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
27 éves vagyok, férfi. A munkahelyemre új kolléga érkezett január végén, egy nő. Nevetségesen hangzik, de első látásra belezúgtam, ilyet sosem éltem még át előtte. Talán nem is fogok soha. Eleinte megszólítani sem mertem, aztán amikor elkerülhetetlen volt - hiszen egy légtérben voltunk - és kérdezett tőlem, eleinte zavarban voltam, remegett a hangom, majd felbátorodtam, aminek az lett a következménye, hogy túljátszottam a magabiztosságot. Mindenki másnak szeretne látszani, mint ami... én pl. azért kezdtem el fiatalon cigizni, hogy felnőttesebbnek érezzem magam. Ma már tudom, hogy ez mekkora önbecsapás.
Nekem akkor nem volt senkim hosszú ideje, a korábbi kapcsolatom sajnos rövidebb ideig tartott, mint szerettem volna. Egy hülye pillanatomban megkérdeztem tőle, van-e barátja, és ugye akkor kérdezünk ilyeneket, ha máshogyan is érdeklődünk. Válaszolt: nincs. Határozottan éreztem, hogy imponál neki a kérdés és ez újabb reményt adott. El sem hittem, hogy tetszem neki. Akikkel eddig voltam, úgy éreztem, hogy a nyomába sem érnek. Csak most arra kell ügyelni, hogy az izgalom ne szúrjon el mindent.
Március elején vettem a bátorságot, és elhívtam egy melóhelyen kívüli találkozóra. Trükközhettem volna, hogy csak megbeszélünk valami munkával kapcsolatos dolgot, de átlátott volna ezen. Hát, az történt, hogy összejöttünk, és igen gyorsan ágyba kerültünk nálam. Ilyen jó még sose volt senkivel. Reggel azon gondolkodtam, hogyan tudnám őt megtartani és miket ne kövessek majd el (rátelepedés, ellenőrzés, birtoklás, féltékenykedés stb.)
Ha nem utálnám a giccses „Nagy Ő” meg az „Álmaim Nője” - kifejezéseket, akkor használnám rá. A csókja, az ölelése, a vele eltöltött éjszakák után a járda felett jártam 20 centivel. Bárki ezt érezte volna a helyemben, főleg, ha már rég nem volt szerelmes, pláne ennyire. Azt mondják, házinyúlra nem lövünk, én mégis megtettem. Szerintetek ostobaságot követtem el és csak a saját fejem után mentem? A munkahelyi kapcsolatok elég rizikósak, főleg a pletykák miatt, vagy egy esetleges szakítás után, a másik elől bujkálás miatt.
