„Az egyik azért hibáztatott, mert engem zavart, hogy neki van pasija... Akarom megveretni magam?” - Posztolónk egy olyan lányt keres, akivel szeret együtt lenni, nem vetíti ki rá a korábbi exeit és nem féltékeny. Ellenkező esetben ő mondja ki a nemet, de legalább face to face és nem eltűnéssel, kikerülve a kínos beszélgetést.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Ezelőtt több barátnőm is volt, de mégsem találom az igazit. Az elmúlt 3-4 évben három tartósabb kapcsolatom volt, ebből egy alkalommal én szakítottam, mert sok kilengését tűrtem el neki, míg ő rajtam próbálta egyre szorosabbra húzni a pórázt.
Erről nem könnyű írni, de a találkozók során azt vettem észre, hogy a közepes, vagy a nem elég szép nő is simán eljátssza a csúcsnőt (néha teljesen el is hiszi, hogy az), és úgy is kezel, hogy neked kell itt most teljesíteni és lenyűgöznöd őt, fölemelkedni az ő szintjére. 1 hónap alatt 3 tali volt a rekord. Eredménytelenül.
Aki nekem bejött volna, utána nem keresett többet, se kép, se hang, se udvarias magyarázkodó vagy lerázó levél... Amikor nekem nem jött be a másik, én akkor vettem a fáradtságot és leírtam, hogy miért nem, és 10 esetből 8 meg is értette. A többiek meg engem hibáztattak, hogy válogatós vagyok és mit képzelek. A Legyünk barátok-sémát legalább soha egyetlen helyzetben sem dobtam be – fordított esetben én sem fogadtam el soha. 28 vagyok, nem nézek ki rosszul, a világnézetem is rendben van, nincsenek szélsőséges gondolataim és az elvárásaim se nagyok. Az egyik azért hibáztatott, mert engem zavart, hogy neki van pasija... Akarom megveretni magam? Még ha neki jól is jött volna egy laza viszony.
Az egyik nő elmesélte, hogy azért hagyta el a párját, mert nem viselte el, hogy olyan barátok között mozgott, akik mindig a csajozásról beszélgettek, (mert nehogy kedvet kapjon a kilengéshez, inkább ő dobta ezért, nehogy rossz hatással legyenek rá). Valahol érthető, de ezért szakítani?
Hol hibázok?
Ettől függetlenül jól érzem magam velük, nem ragaszkodom hozzájuk, legalább beszélgettünk egy jót, és én is közelebb kerültem a női lélek megértéséhez.
Oké, ha a személyem ellen van kifogása, de a magát halottnak tettetés és eltűnés - akár a randi előtt közvetlenül is - nagyon nem fekszik nekem.
Nem feleséget keresek, nem is egyéjszakást - szerintem van alternatíva a kettő között - hanem egy olyan lányt, akivel szeretek együtt lenni és a hét minden napján alig várjuk, hogy lássuk egymást. Nem vetíti ki rám a korábbi exeit, nem féltékeny, nem kényszerít kompromisszumokba, és kb. velem egyidős. Ezek nagy elvárások?
Minden más esetben én mondom ki a nemet. De legalább face to face és nem eltűnéssel intézem.
