„Hányszor mentünk régen kettesben bisztrókba? Sokszor. Teaházba: soha. Sejtettem, mire megy ki a színjáték” - a csajnak nem jött be a váltás, az új pasiban is csalódott. Bánatát elsírja a korábban otthagyott párjának, hátha van még visszaút. Azt már Levélírónk sem érti, hogy mindezekre rá, miért kellett megnéznie a fickó adatlapját?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Mindketten 40+osok vagyunk. Ő sosem volt az az otthonülős, legalábbis mióta ismerem, így számíthattam volna valami ilyesmire. Másfél évet voltunk együtt. A homályos megjegyzéseiből nehezen, de összeraktam, hogy nem vagyok neki elég férfi. Addig ezzel nem volt gondja. Igaz, hogy a testalkatommal nem büszkélkedhetek, és nem is végeztem soha fizikai munkát, mindig is íróasztaloknál ültem. Mégis azt mertem hinni, azért van velem, mert ez nem zavarja. Akkor valahol jó voltam neki mégis. De a valódi ok egy nála fiatalabb harmincas pasi volt.
Aztán hamar ki is lépett az életemből. Értem, hogy önbizalom növelő neki fiatalabb évjáratra váltani, de mégis arra gondolok, hogy mondott neki valaki kettő-három szép szót és ennyiért már rúgott is fel mindent - és ehhez az észnek semmi köze. Innen további részleteket nem tudok:
- a napokban jelentkezett, felhívott – kiváló időzítéssel várt a születésnapomig – és meghívott teázni. A végén a számlát is én állhattam. A lényeg, hogy megtörtnek mutatta magát, elmondta, hogy a Macsója nem vált be, szakított vele. Ő persze úgy mesélte, hogy nem működött és neki kellett elhagynia őt. De szerintem inkább fordítva történt. Elsírta, hogy szeretne végre megállapodni, de ez nekem a ”Ha ló nincs, jó a szamár is...” - dolognak hangzott, és ez az érdekes teázás is megerősített ebben. Hányszor mentünk régen kettesben bisztrókba? Sokszor. Teaházba: soha. Sejtettem, mire megy ki a színjáték. Nagyon sajnálni kéne most őt... de nem ment.
És most jön az érthetetlen rész:
- kérte, hogy nézzem meg az ex-macsója közösségi adatlapját és mondjak róla véleményt. Megnéztem. Mondtam. Azok alapján, amit láttam, de azok alapján teljesen értelmetlen dolog valakiről véleményt formálni. De a miértet egyáltalán nem értettem. Majd ekkor árulta el, hogy azért szakított vele tulajdonképp, mert a férfi kölcsön akart kérni tőle, de nem adott. Nem is tudott volna miből. Ez nem tudom, igaz-e, mert szerintem egy macsó anyagilag is macsó, persze biztos van kivétel. Kölcsönkérni nem elítélendő, és nem szakítási ok, egy olyan valakivel, akiért korábban teljesen odavolt, úgyhogy ezért kételkedem ebben a részben. Arra sem tért ki, mennyit akart kölcsönkérni, mert az sem mindegy, hogy ezer vagy százezer forintról volt szó. Amúgy az adatlapja alapján nekem nem tűnt kölcsönkérősnek.
Van némi elképzelésem arról, milyen nehéz megtartani valakit, aki talán már rég kiszeretett belőlünk, de azzal még nem találkoztam, hogy a nő, aki örül, hogy megszabadult tőlem, valami természetfeletti okból, mindent megtesz azért, hogy újra visszajöhessen hozzám, ahelyett, hogy keresne egy újabbat.
K.
